Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

CG BTK. 258; §. Becsületsértésnél a személy határo­zott megjelölése kívántatik. C. 9910/902. Gr. VI. 694. Az állitásnak kétségtelenül a ma­gánvádló személyére kell vonat­koznia. C. 4867/903. Gr. VI. 695. Gl. VIII. 1056. Vélemény kifejezése nem tényállí­tás. C. 6331/91. Gr. VI. 696. Fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényállítás a 258. §. alá esik. C. 2801/901. Gr. VI. 697. Az az állítás „húzza a népet": tény­állítás. C. 8374/902. Gr. VI. 698­Ezekben a kifejezésekben: „dema­góg ; nem respektálta a politikai tisztesség határait; az általa ve­zetett tömeg erőszakosságokat követett el", rágalmazás vagy becsületsértés nem foglaltatik, mert bebizonyíttatott, hogy a fő­magánvádló mint kortes a kerü­letben a jelölt ellen azzal bujto­gatott, hogy kötelet kell adni neki, mert 10.000 frt jövedelem­ből nem tud megélni és a köz­tisztviselők ellen a fizetésemelés miatt becsmérlő és izgató beszé­det mondott, továbbá izgatásaira vezethető vissza az a tény, hogy a választás alkalmával a nép több tisztviselőt megtámadott és hogy karhatalomra volt szükség. E ki­fejezés „kötelet neki", tekintettel az alkalomra, amikor használta­tott és a beszéd összefüggő tar­talmára, nemcsak becsületsér­tést, hanem a vagyonos osztály elleni izgatást is foglal magában, mely nem magáninditványi bűn­cselekmény. Jogt. btő II. 36. Rágalmazás nem követtetik el, ha a BTK. 258. §-ában körülirt mi­nőségű tény csupán két személy előtt állíttatott. C. 32. sz. dönt­vény. Gr. VI. 699. Gl. VIII. 1060. Rágalmazás akkor is fenforog, ha három személy jelen volt ugyan, habár mindegyik nem hallotta az állítást. C. 10.149/900. Gr. VI. 700. Magántársulathoz intézett bead­ványban foglalt állítás többek előtt tétetett. C. 7125/85. Gr. VI. 701. Egyes személyhez intézett zárt le­vélben foglalt állítás nem többek előtt tétetett. C. 237/86. Gr. VI. 702. Sürgönyben foglalt állítás nem többek előtt tétetett. 0. 8846/86. Gr. VI. 703. Nyilt levelezőlapon foglalt állítás minősítése. C. 9169/903. Gr. VI. 704. Nyilt levelezőlapon használt s a kir. járásbiró hivatali működésére vo­natkozó meggyalázó kifejezés az elkövetés nyilvánosságát megálla­pítja. C. 1207/903. Gr. VI. 705. Megyés püspökhöz intézett bead­ványban foglalt állítás nem töb­bek előtt tétetett. C. 1418/904. Gr. VI. 706. Mástól hallott tények elbeszélése is képez rágalmazást. C. 2579/93. Gr. VI. 707. Az a körülmény, hogy vádlott csak hallomás alapján tette közzé a czikkben foglaltakat, a rágalma­zás vétségének tényálladékát le nem rontja. C. 3339/903. Gr. VI. 708. Cseléddel szemben a gazdának az az állítása, hogy a cseléd valamit eltulajdonított, nem rágalmazás. 0. 8548/92. Gr. VI. 709. Női becsület megtámadása közösü­lés híresztelése által: rágalmazás. C. 4278/84. Gr. VI. 710. Házas férfiről állítás, hogy férjes nővel közösült: a 258. §. alá esik. C. 9808/91. Gr. VI. 711. „Hirschbein droht Gefahr" állítás nem büntettetett. C. 808/87. Gr. VI. 712. A rágalmazás passzív alanya. C. 1924/905. Gl. XII. 218. Rágalmazó állitások. C. 2980/905. Gl. XII. 219. Aki népiskolai tanítónőről azt a hírt terjeszti, hogy vallásellenes tanokat hirdet, rágalmazásban bűnös. C. 8149/905. Gl. XI. 220. Rágalmazó állitásnak meghatáro­zott tényre kell vonatkoznia. C. 8346/905. Gl. XII. 221.

Next

/
Oldalképek
Tartalom