Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 258. §. 67 Szándék a rágalmazásnál. Curia f 9582/905. Gl. XII. 222. Valakinek kizárása bizonyos ügynöki teendőkből nem meggyalázás. A közzététel és a terjesztés fogalma. C. 723/905. Gl. XII. 223. Rágalmazó tény és meggyalázó kifejezés elhatárolása. C. 3569/903. Gl. XI. 207. A 258. §-ban emiitett büntető eljárás a fegyelmi eljárást is átfoglalja. Az állított tény valótlanságának tudata nem tényeleme a rágalmazásnak. C. 7991/903. Gl. XI. 208. Hatósághoz intézett levél nem állapítja meg a rágalmazáshoz szükséges nyilvánosságot. Bpesti T. 7281/904. Gl. XI. 209. Közmegvetés előidézésére alkalmas állitások. C. 5365/904. Gl. XI. 210. C. 5740/904. Gl. XI. 210. Püspöki körlevélből a congressusi előadó által való plagizálás állítása nem rágalmazó állítás. Curia 2466/904. Gl. XI. 211. Ügyvédről annak állítása, hogy a kezére jutott pénzt jogtalanul visszatartja rágalmazás. Curia 1624/905. Gl. XIII. 119. Pénztárnokról tett oly állítás, melyből pénztári hiányra lehet következtetést vonni, rágalmazás. A szándék ez esetben. C. 9499/905. Gl. XIII. 120. íróról az az állítás, hogy plágiumot követett el, alkalmas arra, hogy öt a közmegvetésnek tegye ki. A rágalmazó állítás forrása (pld. keringő hir) közömbös. C. 3057/905. Gl. XIII. 121. Hatósághoz intézett beadványban elkövetett rágalmazás. C. 10.444—• 905. Gl. XIII. 122. C. 11.009/905. Gl. XIII. 123. Szándék a rágalmazásnál. Curia 7698/905. Gl. XIH. 124. Curia 7801/905. Gl. XIH. 125. Curia 9968/905. Gl. XHI. 126. Többek előtt történt a rágalmazó állítás, ha az járásbíróság és törvényszék által elintézendő beadványban használtatott. C. 1014/907. Gl/XIV. 80. Testülethez intézett levélben lehet rágalmazást elkövetni. C. 1412/907. Gl. XIV. 81. Olyan állítás is rágalmazás, melyből való következtetés teszi ki a sértettet közmegvetésnek. Curia 2990/907. Gl. XIV. 82. A családról állított meggyalázó stb. tények nem állapítják meg a rágalmazást a család oly tagja sérelmére, a kire személyesen nem vonatkozott az állítás. C. 3854/907. Gl. XIV. 83. Nem mentesiti a rágalmazás sajtóvétsége czimén vádoltnak eljárását az a körülmény, hogy ő más lapokban közölt czikk tartalmának valóságában bizott, ekként a vádbeli czikket jóhiszeműen abban a tudatban közölte le, hogy tartalma való. (Jogt. btő II. 152.) Rágalmazást képez azon állítás, hogy a sértett korcsmáros borába undorító folyadékot kever. Curia 12.155/96. Gr. VI. 713. Orvosról annak állítása, hogy a betegséget nem ismerte fel, nem rágalmazás. C. 7527/82. Gr. VI. 714. Annak állítása, hogy a jelölt, ha megválasztják, 8—10 hordó sört fizet, nem büntettetett. Curia 8400/903. Gr. VI. 715. Tanúról annak állítása a felebbezésben, hogy hamisan vallott, büntettetett. C. 8680/89. Gr. VI. 716. Tanúról annak állítása, hogy hamisan esküdött, akkor is büntettetett, midőn ez a per folyama alatt történt és vádlott azonnal rendre utasíttatott. C. 6525/89. Gr. VI. 717. Tanú, ki a perben állította, hogy az egyik sértett fél őt megcsalta, s azért ellenségek, a 258. §. alapján büntettetett. C. 11.081/90. Gr. VI. 718. Hivatalnokválasztás idején jelölt előéletének megbirálása nem büntettetett. C. 11.937/90. Gr. VI. 719. Az az állítás, hogy más árulkodik, rágalmazás. C. 9493/86. Gr. VI. 720. 5*