Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)
BTK. 233—235. §§. Cl Gl. VIII. 960. C. 3082/91. Gl. VIII. 961. 233. §. A szemérem elleni erőszak alanya. C 10.107/91. Gl. VIII. 962. A szemérem elleni erőszak megállapítása. C. 8324/95. Gl. VIII. 965. A szemérem elleni erőszak felmentése. C. 431/97. Gl. VIII. 966. A szemérem elleni erőszak halmazata. C. 952/92. Gl. VIII. 968. C. 8501/92. Gl. VIII. 969. Curia 11.713/99. Gl. VIII. 970. Tizenkét évet meg nem haladott leánynyal való fajtalanság erőszakosnak tekintendő. C. 3132/1882. Gr. VI. 629. Gl. VIII. 963. Nőre reáfekvés, annak ellenzése daczára, a 233. §. alá esik. Curia 2925/1892. Gr. VI. 630. Erőszakos nemi közösülés kísérletétől való önkéntes elállás után a cselekmény a 233. §. alapján büntettetett. C. 2808/1898. Gr. VI. 631. A női szeméremtestnek ruhán át való megfogása a fenforgott viszo- | nyok között durva tréfának vétetett. C. 9745/902. Gr. VI. 632. Gl. VIII. 967. Szemérem elleni erőszak büntettet s nem becsületsértés vétségét állapítja meg vádlottnak az a tette, hogy a sértettet nemi közösülésre irányult szándékkal ismételten földre döntötte, annak ellenzése daczára reáfeküdt és szoknyája alatt a térdéig nyúlt. (Jogt. btö. II. 176.) Szemérem elleni erőszak és súlyos testi sértés bűntettének eszmei halmazata állapíttatott meg, mikor a sérülés vádlott f ajtalankodása által állott elő. (Jogt. btö. II. 253.) Közösülési szándékra való cselekedetek férfitag lemezteJenitáse mellett a 233- §• alapján büntettetett. 0. 10.672/1892. Gr. VI. 633. Különbség szemérem elleni erőszak és személyes szabadság megsértése között. C. 232/1886. Gr. VI. 634. Gl. VIII. 964. Szemérem elleni erőszak. Curia 2396/905. Gl. XIII. 118. Megsemmisítés, mikor megfertőztetés bűntettének vádja esetében az alsóbiróság elmulasztotta a ténymegállapítást a leány tisztességes voltára s arra nézve, vájjon a vádlott a sértett kora tekintetében tévedésben lehetett-e? (Jogt. btö. II. 164.) 235. §. Megállapittatott ugyan, hogy a három és fél éves korú sértett nem volt a vádlott állandóbb jellegű felügyeletére bízva; azonban a BTK. 235. §-ának 2. pontja azt, hogy ez a felügyelet tartósabb jellegű legyen, egyáltalában nem kívánja meg; de különben is a törvény a súlyosabb minősítéssel és büntetéssel a tettesnek, a reá ruházott felügyelet folytán, a belé helyezett bizalommal való visszaélését és a felügyelettel járó köteles hűség megszegését akarja megtorolni, a bizalommal való visszaélés és a köteles hűség megszegése pedig a felügyelet tartama alatt, legyen az akár hosszabb, akár rövidebb, mindenkor elkövethető. (Jogt. btö. II. 241.) Mostoha szülő és gyermek nem esik az 1. pont alá. C. 5826/1884. Gr. VI. 635. Gl. VIII. 972. Mostoha gyermek a 232. §. 2. pont alá esik. C. 5169/1893. Gr. VI. 636. Ideiglenes felügyelet nem esik a 232. §. 2. pont alá. C. 1826/1893. Gr. VI. 637. Gl. VIII. 974. A szülők távollétében a gyermek az otthon levő cseléd felügyeletére van bizva. C. 11.453/1894. Gr. VI. 637. Ha a férfi, ki valamely nővel vadházasságban él, e nőnek 12 éven alóli leányával közösül, nem büntetendő a 232. §. alapján. Curia 1128/1896. Gr. VI. 639. Gl. VIII. 973. A cseléd nincsen a gazda felügyeletére bizva. C. 5001/1897. Gr. VI. 640. Erőszakos nemi közösülés elkövetve rokonon. C. 4264/91. Gl. VIII. 971.