Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

46 BTK. 172. §. Izgatás nemzetiség ellen. C. 7659/905. Gl. XII. 210. Segéd, a ki a gyülekezetre lakását fel­ajánlja és az, a ki az ajánlatot köz­vetiti. C. 10357/97. Gr. VI. 429. Zsidók elleni izgató szavak hangozta­tása a 172. §. alá esik. Bpesti T. 32782/890. Gr. VI. 430. Egymáshoz nem tartozó több egyén­nek ugyanazon időben bármi célból való összejövetele oly gyülekezetet képez, a mely azon körülmény foly­tán, hogy a hozzáférhetés lehető­sége senki elöl elzárva nincs, csakis magánjellegű bizalmas érintkezés­nek nem tekinthető. C. 10357/97. Gr. VI. 431. Különbség egyenes felhivás és izga­tás közt. C. 7378/903. Gl. XI. 171. C. 10566/903. Gl. XI. 172. Felhivás egy gyülekezethez, hogy a rendőri tilalom ellenére bizonyos uton haladjon, a BTK. 172. §-a alá esik. C. 50609/907. Gl. XIV. 64. A vagyonos osztály fogalma. Curia 3562/906. Gl. XIV. 65. Román „nemzetiség" helyett román „ajkú lakosok" nem törvényszerű subsumptio. Curia 4035/907. Gl. XIV. 66. Valamely gyűlésnek belügyminisz­teri rendelet alapján való betiltása esetében titkos gyűlésre való föl­hivás engedetlenségre való egyenes fölhívást foglal magában. Curia 11.181/905. Gl. XIII. 101. Izgatás osztály ellen. (Papi osztály.) Gl. XIII. 102—104. Tzgatás nemzetiség ellen. Gyülekezet és nvilvánosság fogalma. Szándék az izgatásnál. C. 7659/905. Gl. XIII. 105. C. 10.526/905. Gl. XIII. 105/a. Izgatás fogalma. C. 3874/903. Gl. VIII. 713. Izgatás osztály ellen. C. 67/92. Gl. VIII. 715. C. 1136/97. Gl. VIII. 716. Izgatás nemzetiség ellen. Gl. VIII. 717—720. Izgatás hitfelekezet ellen. Curia 2944/85. Gl. VIII. 720. Izgatás a házasság ellen. Curia 7359/96. Gl. VIII. 721. Az, hogy a népgyűlésen jelen volt hallgatóság nagyobb része mint tót anyanyelvű, a vádlott magyar nyelvű beszédét nem értette, az iz­gatás tényálladékán mit sem vál­toztat, mert a fenmaradó rész is megfelel a gyülekezet fogalmának. A szónok nyelvének értése az iz­gatás fogalmára nézve nem kö­zömbös. — Azok a nyilatkozatok, hogy a papság nem követi Krisztus tanait, üzérkedik a vallással és a felekezeti gyűlöletet szítja, hogy az urak a népet jogaitól megfoszt­ják és az adót és katonaságot a nép íékeűtartá3ára használják, hogy a püspök sokszorta kevesebb adót fizet, mint a szegény nép, — iz­gatást képeznek. (Jogt. btő. II. 13.) Izgatási vád esetében a vádlottaknak gyűléseken tett nyilatkozatait ösz­szefüggésükben és a vádlottak megállapított politikai czélzatának figyelembevételével kell birálat tár­gyává tenni; nemcsak a nyilatko­zatoknak szószerinti értelméből, de az azokban nyilvánuló agitationá­lis módszerből s ennek eszközeiből is kell következtetést vonni. — Az a ténykedés, hogy a vádlottak a tö­meget a csendőrök rendelkezései elleni engedetlenségre hivták fel ily kiáltásokkal: „ne hagyjátok magatokat, ne féljetek a csend­őröktől, üssétek a magyarokat", a Btk. 172. §-ának 1. pontjában meghatározott bűncselekmény tény­álladékát kimeríti. (Jogt. btő. II. 37.) Izgató irat szerkesztése és aláírás vé­getti felolvasása e § alá esik. C. 12.085/1896. Gr. VI. 432. A tulajdonjog kérdésének és a társa­dalmi munkarendszer megváltoz­tatásának, valamint a haduri leg­felsőbb jognak munkásgy ülésen való tárgyalása félreértésekre és a szenvedélyek felizgatására köny­nyen szolgálhat okul. C. 988/1885. Gr. VI. 433. Gl. VIII. 722. A V. Gy.-nek terhül rovott cselek­mény nem esik a BTK. 172. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom