Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

38 BTK. 116., 120—142. §§. viselése iránt a magánvádló és a vádlott között ellenkező megállajpodás jön létre és ez azonnal a vád visszavonása alkalmával minid/két fél által a bíróság előtt szóval vagy hiteles alakban kiállított írásbeli nyilatkozatban kijelentetik, ilyen megállapodás azonban harmadik személyek (pl. kir. kincstár, tanuk, szakértők stb.) igényeire nézve hátrányos befolyással nem lehet, hanem az emiitett eljárási költségek és előlegekért elsősorban mindenesetre a vádját visszavonó magánvádló marad felelős. 7. sz. curiai döntvény. Gr. VI. 329. A főmagánvádlónak a vizsgálat befejezését közlő értesítéstől számított 15 nap alatt valamennyi szerzőtársra vonatkozóan vádiratot kell beadni; ha ezt egvik szerzőtársat illetően elmulasztotta s azt később sem pótolta, azzal szemben vádját elejtette. Ennek a mulasztásnak azonban nem lehet azt a hatályt tulajdonítani, amelyet a BTK. 116. §-a arra az esetre rendel, ha az indítvány az egvik közreműködőre nézve visszavonatik, már azért sem, mert ez utóbbi kifejezett akaratnyilvánítást feltételez, ami pedig a fentebb jelzett és a BP. 276. §-ában emiitett esetben meg nem történt. Jogt. btő II. Indítvány visszavonása. C. 11.030/94. Gl. VIII. 611. C. 5440/902. Gl. VIII. 612. C. 1023/903. Gl. VIII. 614. C. 8091/81. Gl. VIII. 615. Az inditvánv részleges visszavonása. C. 3599/903. Gl. VIII. 618. Az indítvány visszavonásától való elállás. C. 2098/90. Gl. VHI. 619. C. 8315/94. Gl. VIII. 620. A magáninditvánv visszavonásának joghatálya. C. 951/905. Gl. XII. 196. Az inditvánv visszavonásának hatálya a közreműködőkre. Curia 6279/905. Gl. XII. 197. Az indítvány egyik vádlottra sem vonható vissza, ha egyik vádlotttárs ellen már Ítélet hozatott. Bpesti T. 2058/907. Gl. XIV. 46. Az indítvány visszavonása fokozatos felelősség alsóbb fokozatán levők ellen nem vonja maga után az eljárás megszüntetését a felsőbb fokon felelős személyek irányábafri. C. 7801/905. Gl. XIII. 92. Bíróságon kivüli kiegyezés az indítvány visszavonásának nem tekinthető. C. 9085/905. Gl. XIII. 93. 120. §. Curiai ítélet kihirdetésének napján az ügv jogerősen be van fejezve. C. 9996/94. Gr. VI. 330. 121. §. A kezességre való szabadonbocsátás nem szakítja félbe az elévülést. 0. 6439/92. Gr. VI. 331. Gl. VIII. 621. Ha curiai ítélet hozatott — bár ki nem hirdettetett — az elévülés a 121. §. szerint számítandó. Gr. VI. 332. Gl. VIII. 622. 124. §. Büntetés végrehajtása és a végrehajtás későbbi megszakítása esetén az elévülési idő szakadatlanul az ítélet jogerőre emelkedése napjától folyik. Gr. VI. 333. Gl. VIII. 623. Ha az osztrák BP. hatálya alatt (Erdély) jogerejüvé vált Ítélet 1871-ig el nem évült, ettől kezdve az ügyészség intézkedése félbeszakítja az elévülést. Kolozsvári T. 2936/902. Gl. XIV. 47. 126. §. A király meggyilkolására irányuló akarat kinyilvánítása megállapítja e bűntett tényálladékát. C. 1483/99. Gr. VI. 334. 130. §. Szövetség felségsértésre. 0. 1483/99. Gl. VIII. 624. 139—142. §§. Az a körülmény, hogy vádlott nem a királyt, hanem a „császárt" sértette, a vádba helyezett tényálladékon mit sem változtat, mivel a