Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 113., 115—116. §§. 37 Minthogy a sértett leány atyja Ame­rikában él s nincs közelebbi (hozzá­tartozója, mint mostoha anyjia s en­nek atyja, H. András, kinek ház­tartásában él és a kik öt tartják, kik közül utóbb nevezettet az árva­szék a főtárgyalás előtt iái sértett leány részére gyámnak is kiren­delte, ezek az inditvány megtételére jogosítottak voltak. C. 3818/901. Gr. VI. 317. Gl. VIII. 605. A Bp. 523. §. értelmében gyerme­kének képviseletében külön megha­talmazás nélkül eljárni és a ma­gánvádra üldözendő cselekmények miatt vádat emelni nem kizárólag az atya, hanem mindkét szülő jo­gosult. C. 10.358/903. Gr. VI. 318. Az anya nem tehet indítványt, ha az atya képviselheti gyermekét. C. 8950/902. Gr. VI. 319. A 16-ik életévét még be nem töltött sértett helyett — kinek szülei évek óta Amerikában élnek — laz anyai nagyatya által előterjesztett magán­indítvány joghatályosnak ismerte­tett el, tekintettel arra, hogy a sér­tett eltartásáról és neveléséről anyai nagyatyja gondoskodik. Jogt. btő II. 206. 115. §. A BTK. 343. §-a esetében magánfél részéről emelt inditvány visszlavo­náaa a hivatalból üldözendő közre­működőkre nem terjed ki. 14. C. döntvény. Gr. VI. 320. Gl. VIII. 616. Az egyik vádlott ellen kellő időben tett inditvány joghatálya a másik vádlottal szemben. C. 7660/904. Gl. XI. 159. A Btk. 115. §-ának aJbból az intézke­déséből, hogy a magáninditvány­njak az egyik közreműködő ellen való előterjesztése maga után vonja az eljárás megindítását valamennyi közreműködő ellen, nem az követ­kezik, hogy a magáninditványnak előterjesztése az elévülést vala­mennyi közreműködő ellen félbe­szakítja, hanem csak az, hogy a bí­róság az eljárást az összes közre­működők ellen folyamatba tehette volna. Ha ez nem történt meg, az elévülésre nézve közömbös, hogy az azt félbeszakító bírósági határozat vagy intézkedés mi okból maradt el. Jogt. btő II. 179. 116. §. Az indítvány részben való visszavo­násának hatálya csak az ugyanazon tettben közreműködőkre terjed ki. C. 8933/903. Gl. XI. 160. Az ítélet feloldása után az inditvány visszavonható. C. 6292/86. Gr. VI. 321. Gl. VIII. 613. A sértett fél meg nem jelenése a fő­tárgyaláson, nem jelenti az indit­vány visszavonását. C. 1166/904. Gr. VI. 322. A BTK. 270. §-a esetén a sértett köz­hivatalnok vádvisszavonása nem eredményezi a bűnvádi eljárás meg­szüntetését, ha a közvádló a vádat fentartja, C. 3409/84. Gr. VI. 323. A sértett fél kijelentése, hogy vád­lott megbüntetését nem ktivánja: iaz inditvány visszavonásának tekin­tendő. C. 415/88. Gr. VI. 324. Egyik közreműködő ellen történt vád­elejtés az eljárás megszüntetését a többi közreműködő ellen is maga után vonja. C. 6785/901. Gr. VI. 326. Védjegybitorlás esetén az egyik ke­reskedő ellen történt vádvisszavo­nás egy másik kereskedő ellen emelt vád visszavonását is maga után vonja. C. 11.722/97. Gr. VI. 327. Gl. VIII. 617. Az inditvány visszavonása után a vádlott megbüntetése többé nem kérhető. C. 3618/901. Gr. VI. 328. Ha sértett igényét fentartja, a megbüntetés nem kívánása nem tekinthető az inditvány vissza­vonásának. C. 802/97. Gr. VI. 325. Olv esetben, midőn a magánvádló a BTK. 116. §. adta jogával élvén, vádját bármely bíróság előtt visz­szavonja, ugyanaz (a vádló) az összes felmerült eljárási költségek megfizjetésére kötelezendő; azon cffvedüli eset kivételével, midőn a vádlott részén felmerült költségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom