Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 386—387. §§. 139 hatósági végrehajtás előtt vagyontalanná tette. Jogt. btö. II. 109. Károsító czélzat hiánya miatt fölmentés. C. 3981/905. Gl. XII. 305. Az ingatlan tulajdona iránt támasztott igény nem esik a 386. §. alá. — Az ingatlan átruházása és megterhelése ily czélból: közokira thamisitás (400 §.). C 4615/905. Gl. XII. 306. Hitelezők megkárosítása az által, hogy vádlott az atyjáról reászálló ingatlan örökrészéről bátyja javára lemondott, mikor az ingatlanjutalékra a végrehajtási zálogjog a telekkönyvi rendtartás 74. §-ában foglalt fentartással már bekebeleztetek: a BTK. 385. §-a alá esik. (Jogt. btö H. 121.) Ha a végrehajtás alkalmával a gyógyszertár haszonélvezete s nem a különben zár alá nem vehető gyógyszertári jogosultság foglaltatott le: utóbbi jognak elidegenítése nem állapítja meg büntetendő cselekmény tényálladékát. Nem forog fenn kárositási szándék, mikor vádlott a gyógyszertári jogosultság fejében kapott összeget a sértettek követelését megelőző hitelezők követelésének kielégitésére fordította. (Jogt, btö II. 221.) A 386. §. tényálladéka akkor is létesül, ha az egyik hitelező elől elvont tárgyakért befolyt érték más hitelezők kielégitésére fordíttatott. Az inditványi határidő kezdőnapja. C. 1905—1575. Gl. XII. 303. A 386. §. tényálladéka ki van zárva, ha a cselekmény folytán a hitelező nem károsodhatik. Gl. XII. 304. Aki a pénzbüntetés kikerülése céljából vagyonát átruházza, nem büntethető a 386. §. alapján. Curia 11754/94. Gr. VI. 1619. Gl. VIII. 2334. Sikertelen végrehajtás után az adós által szerzett ingók eladása nem esik a 386. §. alá. C. 2921/96. Gr. VI. 1620. Vagyonátruházás azzal a kötelezettséggel,, hogy a. kedvezményezett fizesse a tartozásokat, nem büntettetett. C. 350/86. Gr. VI. 1621. A csalárd vagyonelvonás időpontja. Gl. VIII. 2312—2318. A végrehajtás után szerzett vagyonelidegenités. C. 2921/96. Gl. VIII. 2319. A vagyonelvonás módja. Gl. VIII. 2320—2323. A károsító célzat fontossága. Gl. VIII. 2324—2330. A vagyon szerzőjének felelőssége. C. 9876/99. Gl. VIII. 2331. Curia 9728/900. Gl. VIII. 2332. Inditványi határidő kezdete. Curia 9274/91. Gl. VIII. 2335. Curia 3981/98. Gl. VIII. 2336. 387. §. A BTK. 414. §-ának 3. pontja a hitelezőknek tevőleges cselekvéssel való kedvezményben való részesítését feltételezi. Ha a vádlott csak tűrte a bíróilag kikényszeritett végrehajtást, e pont s következőleg a BTK. 387. §-ába ütköző csalás büntette nem állapitható meg. — II. A BTK. 387. §-ában meghatározott csalás büntette esetében azt, vájjon forog-e fenn kárositási célzat,, a kir. Curia állapit ja meg. Felmentés, mikor a Curia ugy találta, hogy az alsóbiróság által megállapított tények nem nyújtanak jogi bizonyosságot arra, hogy vádlottat megkárositási szándék vezette volna. (Jogt, btö II. 57.) A BTK. 387. §-ában meghatározott bűntett esetében a magánindítvány előterjesztésének határideje a csődnyitás iránt előterjesztett kérelmet elutasító bírói határozat kézbesítésétől számítandó. (Jogt. btö II. 117.) Csalárd vagyonelvonás, midőn a csőd kimondható nem volt. C. 6144/88. Gl. VIII. 2337—2341. Indítvány előterjesztésének időpontja, C. 3155/901. Gl. VIII. 2342—2344. A hitelezők csalárd kijátszása csődön kívül. Gl. XI. 405—406. Vétkes bukás eseteire nem alkalmazható a 387. §., csak csalárd bukás esetére. C. 9959/89. Gr. VI. 1622. Csődkérés és e kérés elutasítása nél-