Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

138 BTK. 385—386. §§. lekmény el nem követhető. Curia \ 2860/84. Gr. VI. 1608. 386. §. Aki az átruházást, tudva az átruhá­zás czélját, az által teszi lehetsé­gessé, hogy azt elfogadja, az a 386. szakasz szerinti csalásban a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerint mint részes, mint segéd lesz bűnössé. C. 529/83. Gr. VI. 1609. A vagyon megszerzője csak akkor büntethető mint részes, ha a bekö­vetkező végrehajtásról, esetleg vád­lott kárositási szándékáról tudo­mása volt. C. 5311/902. Gr. VI. 1610. Gl. VIII. 2333. Inditványi határidő a végrehajtás sikertelenségéről nyert értesítés­sel kezdődik. C. 7268/86. Gr. VI. 1611. A követelés beperesitése előtt is meg­állapittatott e bűntett, midőn vád­lott elismerte, hogy a követelés ki­játszása czéljából ruházta át egye­düli vagyonát, üzletét. Curia 5968/900. Gr. VI. 1612. Jelzáloggal lekötött ingatlan szinle­ges átruházása a 386. szakasz alap­ján büntettetett, habár az átruhá­záskor a követelés beperesitve nem volt. C. 4595/86. Gr. VI. 1613. Ha a hitelező igényének biztositása körül mulasztást követ el, ez ala­pon vádlott bűnössége meg nem állapitható. C. 7811/87. Gr. VI. 1614. Vagyonhiány csak a végrehajtás si­kertelen foganatositása által bizo­nyítható. C. 7929/91. Gr. VI. 1615. Gl. VIII. 2326. Túlterhelt ingatlannak eladása nem esik a 386. szakasz alá. C. 9094/82. Gr. VI. 1616. Bérbeadó javára elrendelt biztositási végrehajtás után a bérlő az invecta et illata-t nem adhatja el; ha el­adja, a 386. szakasz alá esik a cse­lekmény. C. 5337/87. Gr. VI. 1617. Hitelező, ki éveken át követelését nem érvényesiti, a 386. szakasz alapján nem emelhet panaszt. C. 6714/89. Gr. VI. 1618. \ Vagyonátruházás a hitelezők megká­rosítása végett. C. 1171/904. Gl. XI. 401. C. 1908/904. Gl. XI. 402. C. 1279/904. Gl. XI. 403. Curia 2707/904. Gl. XI. 404. A386. §. esetében tettes csak az elidegenitö lehet. C. 2881/907. Gl. XIV. 198. Vagyonátruházás a sértett követelé­sének lejárta és fizetési halasztások után. Bűnösség. C. 2080/905. Gl. XII. 227. Vagyonátruházás a kereset beadása után. Bűnösség. C. 7981/905. Gl. XII. 228. Életbiztosítási összeg felvétele a bűn­ügyi zárlat elrendelése után. Bű­nösség. C. 9493/905. Gl XII. 229. Vagyonátruházás a kereset beadása előtt;. Fölmentés. C. 11.201/905. Gl. XII. 230. Aki a hitelezője által már beperelt adós összes vagyonát a per tudatá­ban megveszi, a BTK. 386. §-a sze­rinti csalásban bűnös, de nem mint tettes, hanem mint bűnsegéd. A 386. §. körében csak a hitelezők megkárositására irányuló szándék a fontos, nem pedig a kárositás tényleges bekövetkezése. — A bün­tető per felfüggesztése a hitelező által inditott polgári per eldőltéi'4 nincs helyén. Jogt. btő. II. 3. Az apa kiskorú gyermekei irányában a gyermektartási dij tekintetében szolgáltatásra törvénynél fogva kö­telezett, illetve e tekintetben adós; gyermekei, illetőleg azok képvise­letében azoknak az anyja a sértett fél pedig arra nézve a válóper folytán az 1877. évi XX. t.-cz. 33. §-ánál fogva hitelező. A BTK. 386. §-ába ütköző bűntett czimén ítéltetett el ennélfogva a vádlott, aki azon czélból, hogy a tőle külön­válva élő nejét megkárositsa, s hogy az annak részére az árvaszók által jogerős határozattal már megállapitott gyermektartási ösz­szeg behajtható ne legyen, összes ingó és ingatlan vagyonát szinle­ges adásvételi szerződéssel eladta, s ily módon magát a bekövetkező

Next

/
Oldalképek
Tartalom