Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

132 BTK. 379. §. désbeejtés lehetősége ki volt zárva. Pécsi T. 1084/907. Gl. XIV. 190. Károkozás az is, ha valaki a ravasz fondorlat folytán visszterhes szerződést köt. C. 4257/907. Gl. XIV. 191. Fogyasztási adó alás eső szikviz gyártásához az ellenőrző óra kikerülésével vezetett viz használata — csalás. C. 4869/907. Gl. XIV. 192. Csalás elhatárolása a kuruzslástól. C. 3745/907. Gl. XIV. 193. Hamis mértékkel elkövetett csalás. C. 945/905. Gl. XII. 295. Nincs ravasz fondorlat, midőn a zab kevert minőségét bárki első megtekintésre felismerhette. Curia 5340/905. Gl. XII. 296. Ravasz fondorlat forog fenn, ha a biró zár alatt levő kis szatócsüzletnek tulajdonosa nagyobb mennyiségű árut rendel nagyobb kereskedést ós hitelképességet feltüntető papiroson. Ezzel vádlott a saját hitelképessége, megbízhatósága s általában vagyoni és üzleti viszonyai tekintetében a hitelezőt tévedésbe ejtette jogtalan vagyoni haszon szerzés czéljából. C. 5575/905. Gl. XII. 297. Váltói kötelezettség elvállalása iriagában véve még nem vagyoni kár, melynek fenforgása a csalás tényálladékához szükséges. C. 6033/905. Gl. XII. 298. Csalási szándék. Gl. VIII. 2204— 2205. Tévedésbe ejtés és tévedésben tartó cselekedetek. Gl. VIII. 2206—2224. Ravasz fondorlat fogalma. Gl. VIII. 2227—2239. Házasság ígérete. C. 5799/96. Gl. VIII. 2240—2243. Pénzeslevél kifosztása a czimzett által. C. 9162/90. Gl. VIII. 2244— 2248. Turpis causa a csalásnál. Curia 6079/90. GL VIII. 2249. Curia 6157/98. Gl. VIII. 2250. Curia 8289/902. GL VIII. 2251. Reperléfe jogtalan vagyoni haszon szerzése czéljából. C. 2635/90. GL VIII. 2253—2258. A csalás be van fejezve, ha kár okoztatott, habár ebből a vádlottnak haszna nem volt. C. 5016/904. Gr. VI. 1507. Az a körülmény, hogy a kár esetleg elhárítható,, nem zárja ki a csalás tényálladékát. C. 5371/1888. Gr. VI. 1508. Ravasz fondorlatnál mindkét fél személyisége és értelmisége vizsgálandó. C. 4319/95. Gr. VI. 1509. Ravasz fondorlat megállapitásánál a tévedésbe ejtett belátási képessége döntő. C. 503/904. Gr. VI. 1510. Az együgyűség felhasználása vagyoni haszonszerzésre még nem ravasz fondorlat. Felmentés. C. 10.391/99. Gr. VI. 1511. A fizetési igéret magában véve nem ravasz fondorlat. C. 7191/1900. Gr. VI. 1512. Tévedésbeejtés a sértett fél által ismert körülményre nem történhetik. C. 870/1888. Gr. VI. 1513. A károsított és tévedésbe ejtett személy fizikatí. azonossága nem kivántatik meg. Ha a tévedésbe ejtett cselekvése a kárositottra kihat, a csalás megállapítandó. Curia 6472/1881. Gr. VI. 1514. Ha katonai legénység megkárosittatott az élelmezésnél, a századparancsnok tévedésbeejtése esetén a csalás megáll. C. 11.067/1882. Gr. VI. 1514. A tévedésbeejtett és kárositott személy fizikai azonossága nem kívántatik meg. C. 1231/902. Gr. VI. 1516. Üres levél feladása pénzes gyanánt, csalás kísérlete. C. 10.464/95. Gr. VI. 1517. Kísérlet hamis arany felváltásának megkísérlése által. C. 7851/1883. Gr. VI. 1518. Kísérlet kölcsönkérés által, hamis levél felmutatása mellett. Curia 6388/1839. Gr. VI. 1519. Kísérlet, midőn az eladó a bort vízzel kicserélte, de a vevő ezt az átvételnél észrevevén, kár nem származott. C. 2622/908. Gr. VI. 1520. Gl. VIII. 2267. Csalás csak a kár bekövetkezésével