Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)
BTK. 379. §. 133 végeztetik be. C. 1444/903. Gr. VI. 1521. Többszörösen kifejtett ravasz fondorlat ugyanazon személy elten többszörös károkozással csak egy büntettet képez. C. 4851/1887. Gr. VI. 1522. Vasúti fuvarozás körében elkövetett csalás a vasút indítványára is üldözhető. C. 9870/95. Gr. VI. 1523. Gl. VIII. 2262. Inditványi határidő a kár tudomásrajutásával kezdődik. C. 2816/1889. Gr. VI. 1524. Ravasz fondorlat utánvét mellett értéktelen dolog küldése által, csalás. C. 3524/1881. Gr. VI. 1525. Ingó dolognak előleg mellett történt eladása és nem szállitása nem büntetendő. C. 3619/93. Gr. VI. 1526. Hibás áru eladás nem csalás. Curia 11.309/94. Gr. VI. 1527. Felmentés, midőn kereskedő vett fel . előleget és sem nem szállít, sem az előleget vissza nem adja. Curia 10.978/1898. Gr. VI. 1528. Vádlottnak az a cselekménye, hogy ő a tőle panaszos által vásárolt szenet nem a kellő súlyban szolgáltatta ki, nem állapitj a meg a 379. szakaszban meghatározott csalás tényálladékát, mert panaszos maga sem állitotta: hogy vádlott az általa kiszolgáltatott kőszén menynyiségére nézve ravasz fondorlattal élt s ily módon őt tévedésben tartotta volna. C. 1338/1887. Gr. VI. 1529. Ravasz fondorlatot nem képez használhatlan áru szállitása. Curia 5837/1887. Gr. VI. 1530. Felmentés, midőn a vádlott a kitüntetett 4200 kiló szén helyett csak 3674 kilót szállított. C. 2602/1898. Gr. VI. 1531. Aranyozott ezüstláncz elzálogosítása aranyláncz gyanánt nyilvános zálogházban, nem büntethető. Curia 2467/96. Gr. VI. 1532. Eladott áruk árának szándékos hibás összeadása a vevő hátrányára, nem csalás. C. 2886/95. Gr. VI. 1533. ^ Gl. VIII. 2234. Áruknak más névre, hitelben való megvétele mint csalás büntetendő. C. 3536/1883. Gr. VI. 1534. Közönséges csalás forog fenn, ba vádlott szándéka szerint a hitelben vert áruk vételárának kifizetése ki volt /árva. C. 2904/1884. Gr. VI. 1535. Ravasz fondorlat nincs áruvásárlásnál hitelben,, készpénzfizetés igérése, de nem teljesítése esetén. C. 11.517/1889. Gr. VI. 1536. Árurendelés hitelben és az áru ki nem fizetése csak akkor csalás, ha a vagyoni állapot különös ravasz fondorlattal lett feltüntetve. Felmentős. C. 11.763/95. Gr. VI. 1537. Hamis megrendelési jegyzék használata mint ravasz fondorlat. Curia 11.886/96. Gr. VI. 1538. Óvadék mellett egyéneknek szolgálatba fogadása csalás, ha a felfogadás csak ürügy az óvadék késhezkapására. C. 8519/92. Gr. VI. 1539. Cseléd által foglaló felvéfcle és a hely el nem foglalása a cselédtörvény szerint büntetendő. Curia 3143/1882. Gr. VI. 1540. Ravasz fondorlat nincs, ha valaki munkát vállalván, a munkadijat felszedi és más városba távozik, a nélkül, hogy e munkát teljesítené. C. 9448/1887. Gr. VI. 1541. Munkakészités czéljából nyert előleg megtartása és a munka el nem készítése, nem csalás. C. 614/1884. Gr. VI. 1542. Gl. VIII. 2225. Váltónak aláíratása a hitelezővel elfogadó gyanánt azon ürügy alatt, hogy ezzel a hitelező azt tanúsítja, hogy a váltó az övé és azután e váltó érvényesítése: csalás. Curia 5371/1888. Gr. VI. 1543. Kifizetett vagy alajptalan követelésnek ujabb érvényesítése nem büntethető. C. 623/91. Gr. VI. 1544. Ravasz fondorlatot nem képez idegen név alatt perlés és végrehajtás. C. 7868/1881. Gr. VI. 1545. Ravasz fondorlatot nem képez törlési nyilatkozat kiállítása, ha az adóslevél vissza nem adatik, öuria 4575/90. Gr. VI. 1546. Ravasz fondorlatot nem követ el, ki