Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 374—379. §§. 131 Gyilkosság feljelentésének elmulasz'tása nem bűntetteit. C. 4170/96. Gr. VI. 1497. Néző, ki nem akadályozza meg a szándékos emberölést, nem követ el delictumot, ha előzetes egyetértés nincs. C. 1899/89. Gr. VI. 1498. Sértett fél nem büntetendő, ha betegségének tartamát a vallóságnál rövidebb időre teszi. C. 5022/92. Gr. VI. 1499. Gl. VIII. 2192.^ Lopás esetén a bűnpártoló elitéltetett, midőn a tolvaj az inditvány visszavonása folytán nem büntettetett. C. 2037/98. Gr. VI. 1500. Sikkasztott pénz átvétele és eltagadása birói kérdésre: bűnpártolás és nem orgazdaság. C. 5596/90. Gr. VI. 1501. Hamisított váltónak kifizetése után a hitelező által történt megsemmisitése nem büntettetett. C. 9578/87. Gr. VI. 1502. Hulla eltávolitása mint bűnpártolás büntettetett. C. 2134/99. Gr. VI. 1503. Közhivatalnok nem tartozik nejét feljelenteni. C. 3340/85. Gr. VI. .. 15°4. Ügyvéd köteles a biróság kérdésére megnevezni azt az egyént, akitől a hamis okiratot átvette. Bűnösség. C. 9886/94. Gr. VI. 1505. Gl. VIII. 2195. 375. §. Aki a vétel után tudja meg a dolog lopott voltát, nem büntethető, ha a dolgot vissza nem adja. Curia 5195/97. Gr. VI. 1506. Bűnpártolás a bűntett vagy vétségből származó előny biztosítása végett. 0. 5596/90. Gl. VIII. 2200— 2203. 376. §. Valótlan követelés érvényesítésére a csalás utján megszerzett dolog biztosítása végett. C. 5640/905. Gl. XII. 294. 378. §. Orgazdaság és bűnpártolás elhatárolása (375. és 378. §.). C. 3341/905. Gl. XII. 219. 379. §. Megaranyozott érczdaraboknak aranyként való eladása. C. 4883/905. Gl. XII. 220. Ügynököktől eredő egyszerű hazugr ság — ravasz fondorlat. Váltói kötelezettség elvállalása még nem károsodás. C. 9393/905. Gl. XII. 221. Két hamis megrendelő jegy felhasználásával elkövetett két csalás anyagi halmazat. C. 2943/905. Gl. XII. 222. Hamis pénz igérésével elkövetett csalás. C. 1290/06. Gl. XIV. 187. Az a tényállás,, hogy a vádlott a sértetteknek valódi péjnzért sokkal nagyobb értékű hamis pénzt igért, ehelyett azonban a sértettek csak csekély értékű czinklemezeket kaptak, a csalást megállapítja. Nem vehető figyelembe a védelemnek az az állítása, hogy a sértett feleket erkölcstelen czélzat vezette, illetve hogy maguk is bűncselekményt követtek el. (Jogt. btő. II. 4.) Valamely kereskedővel szemben hamis magánokirat készítése és felhasználása által annak bizonyítása, hogy a kiszolgáltatandó árukért a vételár már előre lefizettetett, a BTK. 379. §-a alá eső ravasz fondorlat. — Az előleges értesítés az utólagos ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtés lehetőségét és tényét ki nem zárja. (Jogt. btő. II. 9. A hamis pénz adásának Ígérete elegendő a ravasz fondorlat megállapítására. Jogt. btő. II. 35. Idegen ingó dolog átadásának kieszközlése ravasz fondorlattal. Bészesség és bűnpártolás. C. 2903/906. Gl. XIV. 188. A zálogbirtokos tévedésbeejtése által a tulajdonosnak okozott kár. C. 3535/906. Gl. XIV. 189. Csalás megállapítása, midőn a téve9*