Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 370—374. §§. 130 birtokba vétele nem orgazdaság, ha­nem jogtalan elsajátítás. Curia 10588/82. Gr. VI. 1480. Jogos követelés kielégítésének elfoga­dása tudva lopott pénzből nem büntettetett. C. 9426/88. Gr. VI. 1481. Jóhiszemüleg átvett pénz lopott vol­tának megtudása után elköltése a 370. §. alá esik. C. 7524/96. Gr. VI. 1482. Mezőrendőri kihágás által birtokba vett dolog megszerzése egy harma­dik által nem képez orgazdaságot. C. 10.119/1903. Gr. VI. 1483. Zálogbavétele a talált dolognak or­gazdaság. C. 2142/1885. Gr. VI. 1484. Utcán elfogott kanári madár meg­szerzése a tettestől orgazdaság. C. 4306/1888. Gr. VI. 1485. Sikkasztott pénzen szerzett italok el­fogyasztásában való részvétel, tudva a szerzési módot, orgazda­ság. C. 9575/1886. Gr. VI. 1486. Bűnös a férj, ki neje által ellopott ékszert elzálogosította és a pénzt felhasználta. C. 7326/1895. Gr. VI. 1487. A nő büntetőjogilag nem felelős, ha a férj a közös lakásban a lopott dolgokat, bár a nő tudtával, el­rejti. C. 8069/1893. Gr. VI. 1488. Ha férj és feleség együtt vásárolta a közös háztartáshoz szükséges lo­pott dolgot, csak a férj követi el az orgazdaságot, a nő felmente­tett. C. 4784/1394. Gr. VI. 1489. 371. §. Büntetés két ízben csak akkor minő­sít, ha bűntett vagy vétség miatt történt. C. 9137/1883. Gr. VI. 1490. 372. §. Üzletszerűség orgazdaság fogalma. C. 10.438/94. Gl. VILI. 2187. 374. §. Bűnpártolás a végett, hogy a bün­tevő a hatóság üldözése elől mene­küljön. C. 9591/86. Gl. VUI. 2188—2191. C. 9772/92. Gl. VIII. 2194. C. 5887/901. GL VIII. 2197. Szabadságvesztés büntetés kiállása más helyett. C. 4715/95. Gl. VHX 2198. Czélzat a személyi bűnpártolásnál. C. 6703/99. Gl. VUI. 2199. Az alsóbiróságok által megállapított tényekből a Curia állapítja meg, hogy a bűnpártolással vádolt egyén, ki másnak egy lopott tehén igazo­lására a saját tehenéről szóló jár­latot átadta, tudta-e azt, hogy a tolvaj a járlatot mily czélra, s jele­sül a hatóság félrevezetésére és a büntető eljárás sikerének meghiú­sítására használja föl. (Jogt. btő. II. 249. Bűnpártolás állapíttatott meg, mikor vádlott a más által ölésre használt kést magához vette s elrejtette azért, hogy a tettesnek a hatóság üldözése elöl való menekülésre se­gítséget nyújtson. (Jogt. btő. II. 257.) Felbujtó, aki mást rávesz arra, hogy helyette állja ki a szabadságvesz­tés-büntetést. C. 1592/1899. Gr. VI. 1491. Sértett fél a 374. §. alapján bűnös­nek mondatott ki, aki valótlanul a tolvajjal kötött egyezség folytán azt vallotta, hogy vádlott a lopott fákat tőle megvette. C. 3208/1899. Gr. VI. 1492. Gl. VUI. 2193. Büntetés kiállása más helyett bűn­pártolást képez. C. 7858/900. Ál­landó gyakorlat. Gr. VI. 1493. Másra kiszabott fogházbüntetés kiál­lása pénzbeli jutalomért. Curia 2540/904. Gl. XI. 379. Aki valamely egyénnek a rendőri be­kisérés elől való szabadulását elő­segíti, nem követ el bűnpártolást. C. 4367/91. Gr. VI. 1494. Utólagos egyetértés esetén bűnpárto­lás állapíttatott meg az ellen, ki megengedi, hogy a lopott dolog nála elrejtessék. C. 694/85. Gr. VI. 1495. Magánfél kérdésére mondott vjalót­lanság nem esik a 374. szakasz alá. C. 4511/94. Gr. VI. 1496. Gl. VIII. 2196.

Next

/
Oldalképek
Tartalom