Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 336—338. §§. 113 műhelyben dolgozó másik iparossegéddel, csupán annálfogva, mert mesterük közös, sem házközösségben vagy közös háztartásban élő személvnek nem vehető. C. 6946/88. Gr. VI. 1264. Iparossegéd szállásadó gazdájával és segédtársaival házközösségben van. C. 5866/85. Gr. VI. 1265. Rendörök, kik a szolgálati idő alatt ugyanazon rendőri szobában tartózkodnak, nincsenek házkö'zösségben. C. 2734/83. Gr. VI. 1266. Kórházi ápoló a beteggel nincs házközösségben. C. 3101/86. Gr. VI. 1267. Kiskorú házközösségben van szüleivel. C. 4116/84. Gr. VI. 1268. Ha a tettesek közül az egyik házközösségben van, a másik is a 336. §. 8. pont alapján büntetendő. Curia 5129/88. Gr.'VI. 1269. Hivatalszolga, ki hivatalos papirt négy-öt frt értékben elajándékoz, a 336. §. 9. pont alapján bűnös. C. 4035/901. Gr. VI. 1270. 337. §. Vasvilla fegyver. C. 2053/87. Gr. VI. 1271. Vasvilla, mely a lopott kukoricza könnyebb elszállitása céljából vitetett el, nem minősiti a lopást fegyveressé. C. 9411/90. Gr. VI. 1272. Ha vádlott véletlenül is viselt fegyvert, lopása a 337. §. alá esik. C. 9537/900. Gr. VI. 1273. Gl. VIII. 1852. Fegyveres lopás nem áll meg, ha a fegyverviselés nem a lopás czéljából történt. C. 5449/94. Gr. VI. 1274. Gl. VIII. 1849. Fejsze elvitele a feltörés czéljából nem minősiti a lopást a 337. §. alapján. C. 741/94. Gr. VI. 1275. Gl. VIII. 1848. Fegyveres lopás. C. 958/93. Gl. VIII. 1847. C. 6924/95. Gl. VIII. 1850. C. 3565/903. Gl. VIII. 1851. Fegyverlopás. C. 4928/906. Gl. XIV. 168. Részesség a fegyveres lopásban. C. 211/907. Gl. XIV. 169. Tatits-Sándor: Döntvények Fegyveres lopás. C. 2936/904. Gl. XI. 328. Bot nem fegyver. C. 2515/96. Gr. VI. 1276. Bot, dorong fegyver, ha a tolvaj azért vitte magával, hogy több bátorsága legyen. C. 9635/96. Gr. VI. 1277. Gl. VIII. 1846. 338. §. A Btk. 338. §-a és a 340. §-nak a 338. §-ra vonatkozó rendelkezése egyaránt alkalmazandók, ha a 338. §ban meghatározott cselekmények miatti előző büntetések bevégzett, vagy ha azok megkisérlett büntettek, illetőleg vétségek miatt állapíttattak meg; ebből kifolyólag alkalmazandók, továbbá e rendelkezések azon esetben is, ha az utóbb elkövetett, és az elitélés tárgyát képező ilynemű cselekmény a kísérletnél tovább nem jutott. 43. sz. curiai döntvény. Gr. VI. 1278. Gl. VIII. 1853. A visszaesés megállapítandó, habár a 16 éven aluli vádlott lopás miatt két izben a Btk. 85. §-a értelmében csak rendőri büntetéssel büntetve volt. C 9612/88. Gr. VI. 1279. Ha az egyik lopás, melyért vádlott előzetesen büntetve volt, erdei kihágás, ennek joghatálya 3 év múlva saünik meg. C. 3750/902, Gr. VI. 1280. Két büntetésnek egyhuzamban történt kitöltése esetén nem alkalmazható a 338. szakasz. C. 3207/90. Gr. VI. 1281. Gl. VIII. 1861. Büntetés teljes kiállása, nem csupán elitélés a 338. §. alkalmazásának előfeltétele. C. 11.307/93. Gr. VI. 1282. A feltételes szabadságra bocsátással az annak alapjául szolgáló büntetés még nem tekinthető kitöltöttnek, mert ez a Btk. 50. §-ának utolsó bekezdése szerint csak akkor következik be, ha a feltételes sza.badságra bocsátott elitéltnek büntetési ideje a feltételes szabadság visszavonása nélkül teljesen letelt; a visszaesési minősítés alapjául ek8