Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

114 BTK. 338—343. §§. ként félbeszakított büntetés nem szolgálhat. Jogt. btő II. 256. Külföldön történt elitélés a visszaesés megállapításánál figyelembe veendő. C. 7884/903. Gr. VI. 1283. Előzetes külföldi büntetés esetén nem a cselekménynek a magyar Btk. szerinti minősítése,, hanem az irányadó, milyen büntetéssel volt a vádlott külföldön büntetve. C. 4895/902. Gr. VI. 1284. Gl. VIII. 1859. Tekintet nélkül a lopott dolog értékére, a Btk. 338. §-a értelmében büntettet képez a lopás akkor is, ha az utóbb megbüntetett cselekmény elkövetésének időpontja és az azt megelőzött büntetés kiállásának napja közt tiz évnél hosszabb idő folyt le, vagyis hogy az emiitett szakasz utolsó bekezdésében kitett 10 éven aluli időköz csak az utolsó büntetés kiállása utáni időre bir vonatkozással. 74. sz. curiai döntvény. Gr. VI. 1285. Gl. VIII. 1865. Az 1894 :XII. t.-cz. 93. §. a) pontjában meghatározott lopás által elkövetett kibágás büntettet oly személylyel szemben sem képez, ki ellen a Btk. 338. §-ában megjelölt eset fenforog. 72. sz. curiai döntvény. Gr. VI. 1286. A Btk. 359. §-ába ütköző sikkasztásnak tekintendő bűntett vagy vétség a visszaesésnél nem vehető figyelembe. C. 1183/99. Gr. VI. 1287. Visszaesésben elkövetett lopás. Curia 4896/905. Gl. XIII. 198. Curia 7021/905. Gl. XIII. 199. Visszaesésben elköv. lopás. Curia 5346/906. Gl. XIV. 170. A végrehajtási sikkasztásnak 338. és 357. §§. szerinti minősitő hatása. C. 1942/905. Gl. XII. 279. Kihágás miatt külföldön történt elitélés, habár e tett a magyar Btk. szerint vétség volna, a 338. §. alkalmazásának alapjául nem szolgálhat. C. 2501/905. Gl. XII. 280. Visszaesésben elkövetett lopás. Gl. VIII. 1852—1860. Előző büntetések kitöltése. Gl. VIII. 1862—1864. Visszaesésben elkövetett lopás. Curia 5511/904. Gl. XI. 329. 340. §. A 336. §. 3. p. szerint minősülő lopás büntetése. C. 5289/904. Gl. XI. 330. 342. §. Családi és házi lopás. C. 8001/904. Gl. XI. 331. C. 827/904. Gl. XI. 332. C. 2507/904. Gl. XI. 333. Meny és anyós nincs egymással rokonságban. C. 10.018/97. Gr. VI. 1288. Mostoha anya az indítványt nem vonhatja vissza. C. 5171/94. Gr. VI. 1289. Gl. VIII. 1866. 343. §. Állami dijnok nem áll az állam szolgálatában vagy fizetésében; sikkasztása tehát hivatalból üldözendő. C. 3129/92. Gr. VI. 1290. Egyházközség elnöke és pénztárnoka által elkövetett sikkasztás csak az egyházközség indítványára üldözhető. C. 1464/92. Gr. VI. 1291. A szolgálati viszony nagyobb terjedelmű, mint a cselédviszony. Curia 1587/95. Gr. VI. 1292. Az ugyanazon gazdának egyik cselédje által, az ezzel egy gazdaságban, illetőleg egy házban vagy üzletben alkalmazott, a közös gazda által berendezett, ennek háztartásában élő másik cseléd ellen elkövetett lopás miatt a bűnvádi eljárás csak a szolgáltató gazda vagy a meglopott cseléd indítványára indítható meg. Az esetben, ha az indítványra fentebbiek szerint jogosított, indítványát a törvényben meghatározott idő alatt visszavonja: ezen visszavonás a bűnvádi eljárás megszüntetését vonja maga után. 24. sz. curiai döntvény. Gr. VI. 1293. Ha a szolgálati viszonyban álló férj neje lopott, a 343. §. kedvezménye a nejére is kiterjed. C. 3202/1897. Gr. VI. 1294. Gl. VIII. 1875. Fizetéses viszony akkor is fenforog, ha a fizetés csak bizonyos ügylet