Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

10(3 BTK. 333. §. A ki a tiltott kártyajátékban elvesztett pénzét a nyerőtől, annak beleegyezése nélkül, visszaveszi, nem követ el lopást. C. 3138/1892. Gr. VI. 1140. Gl. VIII. 1717. A nő, ki férjétől különváltan él, de tőle törvényesen elválasztva nincs, nem követ el lopást, ha férje lakásából a közös vagyonból valamit elvisz. C. 2865/1886. Gr. VI. 1141. Galamb eltulajdonítása csak akkor lopás, ha vádlott tudta, hogy a galamb valakinek a tulajdonát képezi. C. 883/1900. Gr. VI. 1142. Közös üzletből ingók egyoldalú elvitele nem büntetendő. C. 5901/1890. Gr. VI. 1143. Haszonélvezeti joggal biró egyén megengedheti, hogy a földből téglára valót vigyenek. C. 4675/1890. Gr. 1144. Határon álló fánál az átnyúló ágak termésének eltulajdonítása nem büntetendő. C. 4620/1890. Gr. VI. 1145. Munkadij önhatalmú kielégitése a megvarrott kabát visszavétele által, nem büntetendő. C. 7687/1889. Gr. VI. 1146. A ki idegen ingó dolgot azon szándékkal vesz el, hogy azt zálogképen megtartsa, nem büntettetett. Bpesti T. 2872/1890. Gr. VI. 1147. Törvényes zálogjoggal terhelt ingóknak szabályellenes eladása és ebből a követelés kielégitése nem büntettetett. C. 9190/1887. Gr. VI. 1148. Regálebérlőnek joga van a csempészett szeszt az edényekkel együtt lefoglalni és hatóságilag árvereztetni. C. 10.756/1892. Gr. VI. 1149. Ki az általa kijavitott kocsit azért, mert munkadiját meg nem kapja, a tulajdonostól elveszi, eladja és a vételárt követelése fejében megtartja, lopást követ el. Curia 8491/1886. Gr. VI. 1150. Lopást követ el, a ki a megkötött adásvételi szerződéstől egyoldalulag elállván, eladott dolgát visszaveszi, habár a megvettet a másik félnél ott is hagyja. C. 5699/1886. Gr. VI. 1151. Kötelezvény jogtalan elvétele mint lopás. C. 7558/1893. Gr. VI. 1152. Bizonyitványok jogtalan eltulajdonítása mint lopás. C. 10.812/1899. Gr. VI. 1153. Gl. VIII. 1710. Okiratok (cselédkönyv) képezhetik lopás tárgyát. C. 10.353/1894. Gr. VI. 1154. Gl. VIII. 1707. Hivatalos iratok eltulajdonitása mint lopás. C. 10.331/1894. Gr. VI. 1155. Gl. VIII. 1708. A rabruhával megszökött fogoly e ruhára vonatkozólag, a mennyiben az eltulajdonítás dolosus volta fenforog, lopást követ el; dolosusnak tekinthető pedig az eltulajdonítás: ha a szökés előkészületeiből kitűnik, hogy a fogoly szándéka, illetőleg czélja a ruházatnak jogtalan eltulajdonítására is volt irányozva; mely eset fenn fog forogni például, ha bebizonyul, hogy a használatba adott, de rosszabb állapotban levő ruházatát vagy valamely ruhadarabot, czipőit, fehérneműit stb. közvetlenül megszökése előtt másnak jobb minőségű ruhájával azon czélból cserélte ki, hogy az általa használtaknál jobbakat és értékesebbeket keritsen hatalmába és vigyen magával. 34. sz. curiai döntvény. Gr. VI. 1156. Gl. VIII. 1715. Lábasjószág eltulajdonitása lopást képez akkor is, ha legelőről vétetett el. C. 7847/1890. Gr. 1157. A bérkocsis, a ki a bérkocsiban felejtett dolgot jogtalanul eltulajdonítja, lopást követel. C. 2930/1888. Gr. VI. 1158. Vasúti kocsi egyik szakaszában elhelyezett bőrönd eltulajdonitása akkor is lopást képez, ha a bőrönd tulajdonosa nem tartózkodott a szakaszban. 0. 9701/902. Gr. VI. 1159. Gl. VIII. 1702. Gyürü lehúzása a birtokos ujjáról, annak ellenzése mellett is, csak lopásnak vétetett. C. 1741/1898. Gr. VI. 1160. Erőszak kifejtése után keletkezett lopási szándékkal történt eltulajdonítás nem rablást, hanem csak lopást állapit meg. C. 3246/1891. Gr. VI. 1161.