Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 333—334. §§. 107 Nem képez büntetendő cselekményt, ha bérbeadó a hátralékos béröszszegnél nagyobb értékű ingókat is tart vissza. C. 2384/1901. Gr. VI. 1162. Jogtalan eltulajdonítás forog fenn akkor is, ha az ellopott dolog el-' ajándékoztatott. Bűnösség lopásban. C. 2180/1901. Gr. VI. 1163. Gl. VIII. 1721. Lopás vasúti váróteremben elhelyezett dolog eltulajdonítása, ha a tulajdonos nincs is jelen. Curia 10.348/1902. Gr. VI. 1164. Másnak tulajdonát képező földi terméknek a földtől jogtalan elválasztása és eltulajdonitási szándékból való elvétele — habár értéke 5 frtra nem is rug — a BTK. 333. §-a alá eső lopást, nem pedig ingatlan dolog jogtalan megrongálásának, illetőleg a földtől el nem választott termék felhasználásának a BTK. 421. §-a alá eső vétségét állapitja meg. 29. sz. curiai döntvény. Gr. VI. 1165. Gl. VIII. 1750. Mezőn levő épületből történt lóherelopás nem mezőrendőri kihágás. 0. 10.788/1896. Gr. VI. 1166. Fogoly által fogolytársától elvett élelmiszer elfogyasztása: fegyelmi vétség. C. 3915/1896. Gr. VI. 1167. A ki sommás visszahelyezés folytán másnak birtokába átadott ingatlan termését learatja és elviszi, még akkor is lopásban bűnös, ha az ingatlan telekkönyvileg az ő nevén áll. 0. 7941/1904. Gr. VI. 1168. Villamos áram jogtalan eltulajdonítása lopást képez. C. 3325/903. Gr. VI. 1169. A jogtalan gazdagodás a BTK. 333. §-ában meghatározott lopás alkatelemét nem képezi. Az ezzel ellenkező birói Ítélet a törvényt sérti. 55. sz. jogegységi határozat. Gr. VI. 1170. 334. §. Vádlottak cselekménye büntettet nem képez, mert az érték meghatározásánál nem az okozott kár vagy az elvont haszon, hanem csupán magának az ellopott dolognak értéke szolgálhat alapul. Curia 10.075/1891. Gr. VI. 1171. Érték meghatározásánál irányadó a lopás pillanata. C. 12.178/1895. Gr. VI. 1172. Gl. VIII. 1756. Érték meg nem határozhatása esetén a legenyhébb minősités fogadandó el. C. 4228/1181. Gr. VI. 1173. Lopott dolog értéke egyedül a sértett fél vallomása alapján is állapitható meg. C. 7036/901. Gr. VI. 1174. Lopott tárgvak értékének meghatározása. Gl. VILI. 1757—1763. Kitöltött váltó lopás tárgya lehet. C. 2659/906. Gl. XIV. 157. Az ellopott dolog értékének meghatározása rendszerint elegendő a sértett félnek esküvel megerősitett aggálytalan vallomása. C. 983/907. Gl. XIV. 158. Több külön lopás vénségének az 50 frtot meghaladó érték egybefoglalása alapján bűntetté lalakitására nézve a B. T. K. 335. §-a — tekintet nélkül arra, vájjon azok tettese vagy részese ellen már önmagában is büntettet képező lopás forog-e fenn vagy nem — alkalmazandó; és hogy az ugyanazon tettes vagy részes eílen 'fenforgó lopás vagy lopás kísérletének vétségei, az ezek tárgyát képező dolgok értékének egybefoglalása alapján, habár ezen egybefoglalt érték az 50 frtot meghaladja, vagy többszörösen meghaladja is, a B. T. K. 335. §-ának rendelkezéséhez képest csak egy büntettet képeznek. 44. sz. curiai döntvény. Gr. VI. 1175. Gl. VILI. 1764. Ha már az egyik lopás az értéknél fogva büntettet képez, egy különálló lopás vétsége nem olvad be a bűntettbe. C. 6961/1890. Gr. VI. 1176. Gl. VIII. 1765. Ha egy lopás büntette és több lopás vétsége forog fenn, a vétségek a B. T. K. 335. §-a alapján nem egyesithetök. C. 7894/1884. Gr. VI. 1177. A BTK. 335. §-a csakis a lopásokról rendelkezvén s e szerint az orgazdaságra nem lévén alkalmaz-