Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 307. §. 95 307. §. Részesség esetén csak az a részes büntethető a 307. §. alapján, ki maga erős felindulásban volt. C. 3134/96. Gr. VI. 993. Aki falapáttal üti fejbe azt az egyént, aki a korcsmában levő összes egyéneket leszúr ássál fe­nyegette és vádlottra is kést fo­gott, a BTK. 307. §. 1. és nem 2. pontja alapján büntetendő. Curia 8371/904. Gr. VI. 994. Abberratio esetén is alkalmazandó a 307. §. C. 5151/91. Gr. VI. 995. Aki nem annak az egyénnek a ha­lálát okozza, aki őt bántalmazta, nem büntethető a 307. §. 2. pont alapján. C. 11.285/92. Gr. VI. 996. Mostoha atya hozzátartozó a 307. szakasz szempontjából. Curia 1866/88. Gr. VI. 997. Aki anyját akarja megütni és más egyént talál és annak halálát okozza, nem büntethető a 307. §. 3. pont alapján. C. 4983/88. Gr. VI. 998. A bántalmazás után három óra múlva elkövetett haláltokozó testi sértés nem „rögtön" követtetett el. C. 1207/905. Gl. Xn. 258. Nem enyhitő körülmény az ex iusto dolore elkövetett halált okozó sú­lyos testi sértés esetén az, hogy a verekedést nem vádlott kezdette, mert ez arra szolgált okul, hogy a vádlott cselekményére a BTK. 307. §-ának 2. bekezdésében meghatáro­zott enyhébb büntetési tétel alkal­maztassák. (Jogt. btő II. 190.) Nem forog fenn a BTK. 307. §-ának 2. bekezdésében emiitett rögtönös­ség, mikor a korcsmában tettleges­kedő vádlottat és sértettet a rend­örök szétválasztották, ellenkező irányban haza kisérték, vádlott azonban a fedezet alól megugorva, hirtelen a sértett után futott s azt megszúrta, a nélkül, hogy ez vád­lottat az utcán bántalmazta volna. Jogt. btö II. 194. A bántalmazás jogtalanságát nem szünteti meg az, ha v. a s.-t. előbb szidalmazta. C. 4211/905. Gl. XII. 259. Erős felindulásban elkövetett halált okozó testi sértés. C. 8371/904. Gl. XI. 274. C. 10.002/904. Gl. XI. 275. Ha a vádlott felindult kedélyálla­pota már a cselekmény minősitésé­nél számba vétetett, akkor enyhitő körülményként többé nem szerepel­het. (Jogt. btő II. 22.) Vádlottak nem az őket fenyegető jog­talan és közvetlen megtámadásnak elhárítása végett bántalmazták sér­tettet, hanem a sértettől elszenve­dett bántalmazásokat torolták meg. Vádlottak javára nem jöhet számba mint enyhitő körülmény, hogy a sértett kezdte a civakodást s a vád­lottakat bántalmazta is, mert ezek a körülmények a BTK. 307. §-ának 2.' bekezdésében megállapitott eny­hébb büntetési tétel alkalmazására szolgálván indokul, azokat még kü­lön nem lehet enyhitő körülmény­ként is mérlegelni. Jogt. btő II. 29. Erős felindulás a halált okozó s. t. sertésnél. C. 8371/904. Gl. XIII. 170. Erős felindulásban elkövetett halált okozó testi sértés. C. 4983/88. Gl. VIII. 1530. C. 3803/88. Gl. VIII. 1531. C. 9217/94. Gl. VIII. 1532. Súlyos bántalmazás által okozott erős felindulás Gl. VHI. 1534—1537. A BTK. 307. §-ának 2. bekezdésében előirt enyhébb büntetési tétel alkal­mazása ki van zárva akkor, ha maga a vádlott szolgáltatott okot arra, hogy öt a sértett bántalmazza. — Halált okozó súlyos testi sér­tésnél a BTK. 92. §-ának alkalma­zása a bántalmazásra használt esz­köznek (kés) veszélyessége, mint egyedül sulyositó körülmény, más­részt a vádlott nagyfokú ittassága, büntetlen előélete és nagyszámú családja, mint enyhitő körülmények mellett. (Jogt. btő II. 147.) Ex iusto dolore elkövetett halált okozó indulatos súlyos testi sértés meg­állapítása aberratio ictus esetén. Jogt. btő II. 157.

Next

/
Oldalképek
Tartalom