Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 307. §. 95 307. §. Részesség esetén csak az a részes büntethető a 307. §. alapján, ki maga erős felindulásban volt. C. 3134/96. Gr. VI. 993. Aki falapáttal üti fejbe azt az egyént, aki a korcsmában levő összes egyéneket leszúr ássál fenyegette és vádlottra is kést fogott, a BTK. 307. §. 1. és nem 2. pontja alapján büntetendő. Curia 8371/904. Gr. VI. 994. Abberratio esetén is alkalmazandó a 307. §. C. 5151/91. Gr. VI. 995. Aki nem annak az egyénnek a halálát okozza, aki őt bántalmazta, nem büntethető a 307. §. 2. pont alapján. C. 11.285/92. Gr. VI. 996. Mostoha atya hozzátartozó a 307. szakasz szempontjából. Curia 1866/88. Gr. VI. 997. Aki anyját akarja megütni és más egyént talál és annak halálát okozza, nem büntethető a 307. §. 3. pont alapján. C. 4983/88. Gr. VI. 998. A bántalmazás után három óra múlva elkövetett haláltokozó testi sértés nem „rögtön" követtetett el. C. 1207/905. Gl. Xn. 258. Nem enyhitő körülmény az ex iusto dolore elkövetett halált okozó súlyos testi sértés esetén az, hogy a verekedést nem vádlott kezdette, mert ez arra szolgált okul, hogy a vádlott cselekményére a BTK. 307. §-ának 2. bekezdésében meghatározott enyhébb büntetési tétel alkalmaztassák. (Jogt. btő II. 190.) Nem forog fenn a BTK. 307. §-ának 2. bekezdésében emiitett rögtönösség, mikor a korcsmában tettlegeskedő vádlottat és sértettet a rendörök szétválasztották, ellenkező irányban haza kisérték, vádlott azonban a fedezet alól megugorva, hirtelen a sértett után futott s azt megszúrta, a nélkül, hogy ez vádlottat az utcán bántalmazta volna. Jogt. btö II. 194. A bántalmazás jogtalanságát nem szünteti meg az, ha v. a s.-t. előbb szidalmazta. C. 4211/905. Gl. XII. 259. Erős felindulásban elkövetett halált okozó testi sértés. C. 8371/904. Gl. XI. 274. C. 10.002/904. Gl. XI. 275. Ha a vádlott felindult kedélyállapota már a cselekmény minősitésénél számba vétetett, akkor enyhitő körülményként többé nem szerepelhet. (Jogt. btő II. 22.) Vádlottak nem az őket fenyegető jogtalan és közvetlen megtámadásnak elhárítása végett bántalmazták sértettet, hanem a sértettől elszenvedett bántalmazásokat torolták meg. Vádlottak javára nem jöhet számba mint enyhitő körülmény, hogy a sértett kezdte a civakodást s a vádlottakat bántalmazta is, mert ezek a körülmények a BTK. 307. §-ának 2.' bekezdésében megállapitott enyhébb büntetési tétel alkalmazására szolgálván indokul, azokat még külön nem lehet enyhitő körülményként is mérlegelni. Jogt. btő II. 29. Erős felindulás a halált okozó s. t. sertésnél. C. 8371/904. Gl. XIII. 170. Erős felindulásban elkövetett halált okozó testi sértés. C. 4983/88. Gl. VIII. 1530. C. 3803/88. Gl. VIII. 1531. C. 9217/94. Gl. VIII. 1532. Súlyos bántalmazás által okozott erős felindulás Gl. VHI. 1534—1537. A BTK. 307. §-ának 2. bekezdésében előirt enyhébb büntetési tétel alkalmazása ki van zárva akkor, ha maga a vádlott szolgáltatott okot arra, hogy öt a sértett bántalmazza. — Halált okozó súlyos testi sértésnél a BTK. 92. §-ának alkalmazása a bántalmazásra használt eszköznek (kés) veszélyessége, mint egyedül sulyositó körülmény, másrészt a vádlott nagyfokú ittassága, büntetlen előélete és nagyszámú családja, mint enyhitő körülmények mellett. (Jogt. btő II. 147.) Ex iusto dolore elkövetett halált okozó indulatos súlyos testi sértés megállapítása aberratio ictus esetén. Jogt. btő II. 157.