Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

96 BTK. 308—310. §§. 308. §. Többek bántalmazásából származott s halált okozó testi sértés. Gl. VIII. 1538—1548. Többek bántalmazása által okozott súlyos testi sértés. Pécsi T. 1798/904. Gl. XI. 276. A 999. §. esetén tettestársaság megállapítása elvileg ki van zárva. C. 4471/87. Gr. VI. 999. Gl. VIII. 1547. Ha a biróság megállapítja, kik okozták a testi sértést, a 308. §. alkalmazása ki van zárva. C. 6794/900. Gr. VI. 1000. Kődobálások esetén, melyek közül egyik talált és halált okozott, valamennyi dobáló a 308. szakasz alapján büntettetett, C. 2566/88. Gr. VI. 1001. Két egyén tevékenysége is eshetik a 308. szakasz alá. C. 7357/87. Gr. VI. 1002. A BTK. 308. §-a esetén a büntetés a 303. §. alapján nem szabható ki. C. 1711/86. Gr. VI. 1003. Gl. VIII. 1543. A többek bántalmazásából származó súlyos testi sértés vétségére, ha nem tudható ki, hogy ki, vagy kik bántalmazó cselekedetének volt eredménye a sérülés, nem a BTK. 308. §., hanem annak 302. §-a alkalmazandó. (13. sz. curiai döntvény.) Gr. VI. 1004. Gl. VIII. 1541. 309. §. Méreg beadása gyógyítási szándékkal nem büntettetett. C. 1126/85. Gr. VI. 1005. Méregnek alkalmazása akkor is büntetendő, ha a sértett azt észrevehette. Méreg beadása csak akkor büntetendő a 308. §. 2. pont alapján, ha be van bizonyítva, hogy vádlott annak életveszélyes voltát ismerte. C. 10.276/99. Gr. VI. 1006. Gl. VIII. 1553. Felmentés, midőn vádlott az ivóvizet elpiszkitotta,, ugy, hogy az, aki abból ivott, undor folytán megbetegedett. C. 10.765/99. Gr. VI. 1007. Kísérlet mérgezett étel átadása által. C. 10.531/96. Gr. VI. 1008. Ha a sértett a mérgezett ételt szájába vette, de kiköpte, a cselekmény be van fejezve. C. 9610/95. Gr. VI. 1009. Gl. VIII. 1554. Egészségsértés mérgezés által Gl. VIII. 1549—1557. 310. §. Gondatlan és szándékos testi sértés elhatárolása. Gl. Vili. 1558— 1561. Vádlott hatalmasan kifejlett kutyájának gazdája által ismert az a szokása volt, hogy járó-kelőkre még akkor is ráugrott, ha szájkosárral el volt látva. A kutya, veszélyes természeténél fogva, szájkosárral való ellátása nem volt elegendő, hanem annak bekerített helyen, vagy megkötve tartása lett volna szükséges. Ha ennek elmulasztása folytán a kutya ráugrott sértettre és ez ijedtségében idegbajt kapott, akkor a BTK. 310. §. első bekezdésében meghatározott, gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége megállapítandó. (Jogt. btő II. 19.) Gondatlanság megállapítása bűnösség. Gl. VIII. 1562—1576. A büntetendő eredményt maga után vont gondatlanság büntethetősége nem szűnik meg az által, hogy az eredmény bekövetkezésére másnak, esetleg a sértettnek a gondatlansága is közrehatott. (Jogt. btő II. 53.) A BTK. 310. §-ában meghatározott gondatlanságból okozott testi sértés czimén elitélés, mikor a foghúzást eszközlő borbély a kihúzott ép fognak visszahelyezésénél a fogürben fertőzést idézett elő. (Jogt. btő II. 55.) Nyolcz napon belül gyógyult testi sértés esetén a gondatlanság nem büntethető. C. 6214/1890. Gr. VI. 101.0. Gondatlan s. t. sértés, a) bűnösség. Gl. XIII. 171—174. b) fölmeutés. Gl. XIII. 175— 178.