Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

86 33. §. — Visszatérő szolgáltatások értékelése. jának megállapítására az illetékszabályok 85—87. §-ának rendelkezései az irányadók. — Ezek a szakaszok azonban csak arra az esetre rendelkeznek, ha az évjáradék életfogytig, vagy 10 évnél hosszabb vagy rövidebb, de meghatározott időre van kikötve. — Nem rendelkeznek azonban arra az esetre, ha a járadék /fizetési kötelezettség időtartama bizonytalan. Kétségtelen tehát, hogy ilyen esetben ezeknek a szakaszoknak alkalmazásáról szó sem lehet, hanem az illeték alapját a visszatérő szolgáltatások értékeléséről rendelkező 61. §. alapján kell meghatározni. — A 61. §. e) pontja szerint pedig bizonytalan időre terjedő szolgáltatásoknál az illeték alapjául az évi szolgáltatás háromszoros összege szolgál. — A bejegyzési illeték az illetékdíjjegyzék 57. tétel rendelkezése szerint a biztosított jog értékéhez képest jár. — A biztosított jog értéke a fent kifejtettek szerint ebben az esetben az évi járadék háromszoros összege lévén, a bejegyzési illetéket is csak ettől az összegtől lehet követelni. (118. számú jogegységi és 1243. számú elvi jelentőségű határozat. — 1915.) Az 1920: XXXIV. tc. 33. §. 4. pontja alapján az illeték helyesbítését a szolgáltatás élvezetére jogosult fél jogutódai a jogorvoslati határidőn belül kérhetik, ha a kiszabott illetékre vonatkozó fizetési meghagyást a szolgáltatás élvezetére jogosult fél halála miatt közvetlenül a jogutódok kezéhez kézbesítették* Igaz ugyan, hogy az 1920:XXXIV. tc. 33. §-ának 4. pontja úgy rendelkezik, hogy az ezen törvényszakasz alapján kiszabott illetéknek ott meghatározott módon való helyesbítését a szolgáltatás élvezetére jogosult személy halálától számított egy éven belül kérhetik a jogutódok, de az itt megállapított határidő nyilván arra az esetre vonatkozik, mikor az illeték a szolS

áltatás élvezetése jogosult fél terhére annak még életében iszabatott s részére a fizetési meghagyást kikézbesítették. — Ennek az idézett törvényes rendelkezésnek helyes értelmezéséből, valamint az illetékek szempontjából érvényesülő általános jogelvekből azonban az következik, hogy abban az esetben, ha az illeték oly időben lett kiszabva, hogy a szolgáltatás élvezetére jogosult fel halála után a fizetési meghagyás már csak a jogutódok kezéhez volt kézbesíthető, ők az illetéknek a hivatkozott törvényszakasz alapján leendő helyesbítése iránti kérelmüket a részükre megnyílt jogorvoslati határidőn belül előterjeszthetik s azt érdemben el kell bírálni. — Ezekre való tekintettel a panaszosoknak az illeték helyesbítése iránti kérelmét, — minthogy az iratok adatai szerint az adott esetben a szolgáltatás élvezetére jogosult fél 1926 dec. 8-án halt mug