Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

Vagyonátruházási illetékek. 1920.XXX1V. tc. l.§. ím.XXXII. tc. 8. §. d) pont; 117.30311923. P. M. sz. r. 7. §. A vagyonátruházási illetékek nemei. A haszonélvezeti jog különbözik a gyám törvény 15. és 16. §-ai­ban meghatározott jogtól, tehát ha az apa részére a haszon­élvezeti jog adatott át, ez után a haszonélvezeti jog után jár az öröklési illeték. (1591. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) Indokolás az 1920:XXXIV. tc. 80. §-ánál. Személyjcgú gyógyszertári jog értéke, öröklési illeték tárgya nem lehet. A panaszossal szemben a megtámadott öröklési illeték ki­szabása 13.068 P tiszta hagyaték, mint illetékalap után történt. Az illetékalap a következő vagyontételekből alakult: 1. ingó­ság (gyógyszertári berendezés és anyagkészlet) 2.500 P, 2. sze­mélyjogú gyógyszertári jog értéke 14.400 P, együtt 16.900 P, levonva az elismert terhet 3.832 P, tiszta hagyaték 13.068 P. — A gvógyszertári iog értékét azonban a hagyatéki vagyonhoz számítani nem lehet. — Az 1920:XXXIV. tc. 1. §. (1) bekezdé­sének rendelkezése értelmében ugyanis „ingatlanoknak és ingó dolgoknak, vagyonjogoknak és értékeknek haláleset folytán való megszerzése és átszállása" esik öröklési illeték alá. Tehát öröklési illeték iránt Jakkor keletkezik kötelezettség, ha az imént felsorolt vagyontárgyak megszerzése és átszállása halál­eset folytán történik, vagyis oly módon, hogy az örökhagyó tulajdonából az ő jogán történik a vagyontárgyak tulajdonának megszerzése az örökös részéről, tehát ha az örökhagyó halála örök jogot megalapító tény. — A gyógyszertár személyes üzleti joga azonban az 1876:XIV. tc. 131. §. rendelkezése értelmében l

Next

/
Oldalképek
Tartalom