Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

2 1. §. — A vagyonátruházási illeték nemei. a gyógyszertári jogosítvánnyal felruházottnak személyéhez van kötve s az el nem adható és nem hagyományozható. — A gyógyszerész elhunytával a személyes gyógyszerészeti jogosítvány haszonélvezete az özvegyre száll. — Ez az átszállás az özvegynek a törvénybeli megállapított személyes joga. Hatálybalépéséhez szükséges a személyes jogosítvány birtokosának elhalálozása, de nem az alapítja meg az özvegy haszonélvezeti jogát, hanem a törvény rendelkezése, amellyel szemben a jogosított, halála esetére, érvényesen nem is rendelkezhetik, örökjogon tehát nem történik vagyonátszállás e tekintetben, s így öröklési illeték kiszabására sincs törvényes alap. Ezért csakis a 2.500 P ingó vagyont lehet nála öröklési illeték szempontjából alapul venni, ezt pedig az elfogadott hagyatéki terheE" összege meghaladja, tehát tiszta hagyaték nincs. (1686. számú elvi jelentőségű határozat. — 1930.) Azok az ingyenes szolgáltatások, amelyek az örökhagyó és a jogosult kifeött, a külföldi bíróság előtt kötött egyezségben történt kikötés alapján az örökhagyó hagyatékából teljesítendők, öröklési illeték alá esnek. (1863. számú elvi jelentőségű határozat. — 1935.) Indokolás az 1920.XXXIV. tc. 68. §-ánál. A tartozás megfizetésének elengedése a hitelező részéről csak akkor tekintendő ajándékozásnak, ha az elengedés ajándékozási szándékkal történtnek vélelmeztetik. (1864. számú elvi jelentőségű határozat. —1935.) Indokolás az 1920.XXXIV. tc. 89. f ánál Ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jognak a feleség részéről a férj javára történő alapítása, csak közjegyzői okiratba foglalva érvényes. A tekintetben, hogy illetékkiszabásnak helye nincs — a panasz alaptalan, mert a panaszos nem igazolta azt, hogy a haszonélvezeti jogot attól az eladótól közvetlenül szerezte meg, akitől a felesége az ingatlanokat vette. Ezzel ellenkezőleg a fellebbezéséhez másolatban csatolt, 1922. október 5^én kelt adásvételi szerződés szerint a panaszos felesége adott engedélyt arra, hogy a haszonélvezeti jog a panaszos javára bekebeleztessék. Minthogy pedig ez a szerződés nem közjegyző előtt jött létre, annak a panaszos és felesége közti jogügyleti része az 1886:VII. tc. 22. §. c) pontja értelmében érvénytelen.