Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

46 8. §. — Mentes ingatlan vagyonátruházások. az utóbbiak közül a külön felsoroltakat, köztük az államvasuti hivatalokat is, — harmadsorbani szabállyal: kivéve a kivétel alól — ismét visszahelyezte a főszabály alá. Az államvasutaknak a teljes személyi illetékmentessége tehát külön ki volt fejezve. De kidomborodott az is a szabályozás rendszeréből, hogy az állami hatóságok és hivatalok alatt a régi jogszabályalkotó, az állami javakat kezelő hivatalokat — a mai helyzetre vetítve a képet: az állami üzemeket — is értette, másként nem vehette volna ki az utóbbiakat, bizonyos mérvben, az előbbieknek a fő­szabálya alól. Egybevetve ezzel a régi szabályozással a vagyonátruházási illetékek új törvényének mentességi szabályait, arra az ered­ményre kell jutni, hogy amikor az 1920:XXXIV. tc. 8. §-ának 2. pontja az államkincstárnak és az annak nevében eljáró ható­ságoknak, közhivataloknak és közintézeteknek a személyes illetékmentességét kimondotta, ezeket a megjelöléseket a régi szabállyal megegyező értelemben — az állami üzemeket is értve — alkalmazta. Ellenkező magyarázat mellett az a körülmény, hogy az idé­zett pont az állami üzemeket nem említi, az utóbbiak szemé­lyes illetékmentességének a tárgyalt körben való teljes megszű­nését fejezné ki, míg a fenti magyarázat elfogadása esetében, a külön megemlítés hiányából, az állami üzemek régi szamélyi illetékmentességi helyzetének a tárgyalt körben változatlan fennmaradása következik. A régi szabály azért rendelkezett külön az állami üzemek­ről, mert a személyi illetékmentességüket bizonyos keretben megszorította. De ez a megszorítás a kialakult gyakorlat szerint csak a folyó üzemvitellel kapcsolatos illetékek körül bírt jelentőség­gel, mert a vagyonátruházási illetékfajták alól a gyakorlat az állami üzemek személyi illetékmentességét a díjjegyzék fősza­bálya alapján régóta korlátozatlanul elismerte. Ilyként az ájlami üzemeknek — köztük az államvasutak­nak — külön említése, a vagyonátruházási illetékek szem­pontjából a régi szabályozás idején is közömbös volt, minthogy ebből a szempontból az üzemek személyi illetékmentessége az állami hatóságokról és hivatalokról szóló főszabály alapján is fennállott. S hogy ennek a helyzetnek a változatlan fennmaradását célozta az új törvény, az következik elsősorban az összes ren­delkezéseinek szemléletéből felismerhető abból az irányzatá­ból, hogy az alapvetően egyelőre újra nem szabályozott többi — okirati, törvénykezési, közigazgatási — illetékterülettel az összhangot a lehetőségig megtartsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom