Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

26 2. §. — Ingatlanok, ingók, jogok. Vízlevezetési szolgalom megszerzése után az ill. díjj. S8. tétel A) bb)) pontjában megállapított 1.5%-os illeték jár. A kiszabás tárgyául szolgáló okiratok szerint, az abban megnevezett tulajdonosok megengedték, hogy a vízlevezetési szolgalom az okiratokban megjelölt ingatlanokra, az ott meghatározott ellenérték fejében a M.-i Ármentesítö és Belvízlevezető társulat javára bekebeleztessék. Ezeknek a szolgalmaknak megszerzése után a panaszos terhére a megállapított visszteher alapulvételével 5%-os ingatlan vagyonátruházási illetéket szabtak ki. A panasz a kiszabott illetékek teljes törlésére irányul. A panasz csak részben helyt álló. Helytálló annyiban, hogy 5%-os ingatlan vagyonátruházási illeték kiszabásának helye nincsen. Az illetékdíjjegyzék 88. t. A. pontjának helyébe lépett 1920: XXXIV. tc. 2. §. második bekezdése az illetékdíjjegyzék idézett rendelkezésével egyezőleg, csak a haszonélvezeti vagy használati, tehát az úgynevezett személyes szolgalmakra mondja ki azt, hogy illetékkötelezettség szempontjából az ingatlanokkal egyenlő elbánás alá esnek. A magyar magánjog a személyes szolgalmaktól élesen megkülönbözteti az úgynevezett telki szolgalmakat. Ezekre azonban sem az 1920:XXXIV. tc, sem más törvényintézkedés az idézett 2. §. 2. bekezdéséhez hasonló rendelkezést nem tartalmaz. A telki szolgalmakra tehát az idézett törvényes rendelkezés nem alkalmazható, hanem azokra tovább is az illetékdíjjegyzéknek érvényében nem érintett 88. t. A. bb) pontja nyer alkalmazást. E szerint pedig a személyes szolgalmaktól különböző egyéb nemű szolgalmakért, érték szerint II. fokozatú, illetőleg 1927. évi május hó 16.-tól az 1927. évi 68.200 P. M. számú rendelet 17. §-a szerint 1.5%-os illeték jár. Minthogy pedig ezekben az esetekben az okiratok tartalmából megállapíthatólag a panaszos, az azokban megjelölt ingatlanrészeknek sem haszonélvezeti, sem használati jogát nem szerezte meg, hanem egyedül a víz elvezetéséhez nyert jogot, tehát úgynevezett telki szolgalmat nyert, ez pedig az előbb kifejtett okok szerint az illetékdíjjegyzék SS. t. A. bb) pontja szerint II. fokozatú, illetőleg 1.5%-os illeték alá esik, az 1927. évi május 16.-ik napja után létesült jogügyletek után jogszerűen csak 1.5%-os illeték szabható ki. Ezért a panasznak részben helyet adva, az egyes jogügyletek útján kiszabott illetékeknek megfelelő helyesbítését "kellett elrendelni. (1755. számú elvi jelentőségű határozat. — 1932.)