Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

2. §. — Ingatlanok, ingók, jogok. •17) Hazai magánjogi gyakorlatunk szerint valamely nemesi birtokkal összekötött királyi kisebb haszonvételi jog (regale) — aminő a királyi adományozón alapuló és SL nemesi birtokkal összekötött vásárjog is, — az ingatlannak (a nemesi birtoknak) tartozéka és így mindaddig ingatlannak minősül úgy magánjogunk, mint illetékjogunk értelmében, amíg az az ingatlannal együtt, attól elválaszthatatlanul képezi vagyonátruházás tárgyát. — Minthogy pedig az illeték alapjául szolgáló adásvételi szerződés 2. pontja értelmében az adásvétel tárgya volt — az 1. pontban körülírt 530.000 K vételárban benne foglaltan — az I község határában levő, a telekkönyvi térképen „vásártér" gyanánt feltüntetett, az a terület is, amelyen • az országos vásárok tartatnak, a vele és a nemesi birtokkal kapcsolatos és annak tartozékát alkotó vásártartási joggal együtt, s így nyilvánvaló, hogy a vásár jog azzal a nemesi birtokkal és vásártérrel, mint„ingatlannal együttes és egyidejüleges átruházás tárgyát képezte, amelynek tartozéka, illetőleg amelyen a jog gyakoroltatik és gyakoroltatott, mindezeknél fogva meg kellett e helyütt is állapítani, hogy azt a vagyonátruházási illeték kiszabása alkalmával helyesen minősítették ingatlannak. (1102. számú elvi jelentőségű határozat. — 1912.) Az ingatlan átruházása esetén, az azon levő szeszgyárnak engedélyezett szeszkontingensért fizetett összeg is 4.3% illeték alá esik. A szeszadóról szóló 1908:XXVIII. te 86. §-a szerint a „valamely szeszfőzdének kiosztott egyénenkénti törzskontingens magához az, ingatlanhoz van kötve oly értelemben, hogy a törzskontingens mindig csak azon a helyen termelhető ki, amelyen az illető szeszfőzde a kontingensben való részeltetés idejében létezett". — Ez alól a főszabály alól, bizonyos korlátok közt és kivételes esetekben a pénzügyminiszter tehet ugyan kivételt, mégis a főszabály az, hogy a szieszkontingens, vagyis bizonyos mennyiségű szesznek a kisebb adótétel mellett való termelhetésének joga, az ingatlannal, a szeszgyárral szorosan Össze van kapcsolva. — A jogtudomány, de a tételes törvények szerint is, a jogok annak a dolognak a jogi sorsát osztják, amelyekkel törvény vagy szerződés folytán össze vannak kötve. Ebből az okból tehát, abban az esetben, ha a szeszkontingenst az ingatlannal együtt ruházzák át, amely ingatlan részére e jogot a pénzügyminiszter engedélyezte, az erre eső vételár illetékjogi szempontból nem eshetik más elbírálás alá, mint magáért az ingatlanért adott vételár, és pedig annál kevésbé, mert ez a jog tulajdonképen nem egyéb, mint az ingatlannak, a kedvezményben részesített szeszgyárnak értékét emelő tényező. (116. számú jogegységi megállapodás.)