Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])
22 2. §. — Ingatlanok, ingók, jogok. ban nem az idézett törvénycikk 27. §-ának 5. b., hanem 2. §-ának 2. bekezdésében foglalt jogszabály oldja meg., A hivatkozott rendelkezés szerint ugyanis az ingatlanra vonatkozó, haszonélvezeti vagy használati szolgalom — ideértve a lakásjogot is — az illetékkötelezettség szempontjából az ingatlanokkal egyenlő elbánás alá esik. Az épület- és építményi jog az ingatlanra vonatkozó korlátozásnak — mint amilyen a személyes szolgalom is — egy külön fajtája, amely terjedelmében és tartalmában, a tulajdonjoghoz közeledve, meg is haladja a haszonélvezeti jogot. Az illetéktörvény külön nem sorolja fel az épület- és építményi jogot, mert magánjogi törvénykönyvünknek a hiányában, külön fajtának nem tekinti és ha az értékelésnél állít is fel különleges szabályt, itt azt mellőzte. Minthogy ugyanazok az ismérvek ezen többletben is megvannak, anélkül, hogy a használat, — haszonélvezet — lakásjo^ keretén túlmenő többlet, különleges vagy más szabályozást találna, az itt felállított szabály erre az esetre is irányadó és így ez az ügylet is az ingatlan vagyonátruházási ügylet illetékei alá esik. (167. számú jogegységi megállapodás. — 1931.) A 167. számú jogegységi megállapodásban kifejezésre juttatottakat akkor is alkalmazni kell, ha a telektulajdonos a telkét,, építmény létesítése (fenntartása) és annak használata céljából, évtizedekre meghatározott időre és ennek az időnek tartama alatt a jognak, a telektulajdonos hozzájárulása mellett másra való átruházása, valamint a jognak a jogosult örököseire átszállása kikötése mellett akként engedi át másnak, hogy a jogosult által létesítendő építmény már a létesítése pillanatában a telektulajdonos tulajdonába megy át, vagy ha a jogosult ezt a jogát az arra vonatkozó szerződési kikötési megtartásával visszteher ellenében másra ruházza át, vagyis ilyen esetekben ingatlan vagyonátruházási, nem pedig a 32. díjtétel 2. g) pontja alapján ingóátruházási illétek jár. Az 1920:XXXIV. tc. (röviden: T.) 2. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy „az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti vagy használati szolgalom — ideértve a lakásjogot is —- az illetékkötelezettség szempontjából az ingatlanokkal egyenlő elbánás alá sik." Bár az idézett törvényhely az építményi jogról említést nem tesz, a 107. számú jogegységi megállapodás kimondotta, hogy meghatározott évtizedekre bérbeadbtt telken emelt épületnek s ezzel kapcsolatban a bérleti jognak (épület- vagy építményi jognak) visszteher ellenében való átruházása ingatlan vagyonátruházási illeték alá esik.
