Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

2. §. — Ingatlanok, ingók, jogok. A most (idézett jogegységi megállapodás indokolásának lényege az, hogy a korlátolt dologi jogok körébe tartozó építményi jognak a terjedelme és tartalma a tulajdonjoghoz közeledve, a haszonélvezeti vagy használati szolgalom, valamint a lakásjog terjedelmét és tartalmát meghaladja, s így az említett jog, amelyet a T. 2. §-ának (2) bekezdése csupán tételesjogi szabályozás hiányában hagyott ki a felsorolásból, az illetékkötelezettség szempontjából az ingatlanokkal egyenlő elbánás alá esik. A 167. számú jogegységi megállapodás meghozatalának alapjául szolgáló esetekben a telektulajdonos, az építményi jogot megalapító szerződésben nem kötötte ki, hogy a jogosult* által a telken létesítendő építmény a létesítése pillanatában a tulajdonába megy át, ennélfogva fel sem merülhetett az az itt eldöntésre váró kérdés, hogy alkalmazni kell-e a 167. számú jogegységi megállapodásban kifejezésre juttatottakat akkor is, ha a telektulajdonos a telkét, építmény létesítésé és annak használata céljából, évtizedekre terjedő meghatározott időre és ennek az időnek tartama alatt a jognak másra, a telektulajdonos hozzájárulása mellett való átruházása, valamint a jognak a jogosult örököseire átszállása kikötése mellett akként engedi ál másnak, hogy a jogosult által léteseítendő építmény már a létesítése pillanatában a telektulajdonos tulajdonába megy át, vagy ha a jogosult ezt a jogát az arra vonatkozó szerződési kikötés megtartásával, visszteher ellenében másra ruházza át, avagy ilyen esetekben nem ingatlan vagyonátruházási, hanem az Tlletékdíj jegyzék ;32. tételének 2. g) pontjában, meghatározott ingó átruházási illeték követelésének van helye. Az építményi jog, amelynél fogva a jogosult a telken vagy felszíne alatt építményt (ház, pince, stb.) tarthat fenn, a korlátolt dologi jogok közé tartozik éppen úgy, mint a T. 2. §-ának (2) bekezdésében felsorolt és a személyes szolgalmak körébe eső haszonélvezeti vagy használati szolgalom, ideértve a lakásjogot is. Az építményi jog célja, hogy a telek tulajdonának megszerzése nélkül is olyan jogot biztosítson a már meglevő vagy a jogosult által létesítendő építmény felett, ami egyébként csak a tulajdonost illeti meg, amely jog emellett — esetleg csak a tulajdonos hozzájárulásával — elidegeníthető és az örökösökre is átszáll. Kétségtelen, hogy az a szerződési kikötés, amely szerint a jogosult által létesítendő építmény már a létesítése pillanatában a telektulajdonos tulajdonába megy át, az építményi jog terjedelmét megszorítja. Minthogy azonban a jog megalapításának alapjául szolgáló szerződés, ennek ellenére megen-