Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

20 2. §. — Ingatlanok, ingók, jogok. után járó illeték alkalmazása mellett kiszabott pótilletéknek a törlését el kellett rendelni. (95. számú elvi jelentőségű határozat. — 1898.) Ha a bérlő oly épületek és épületalkatrészekhez való jogát, melyeket akként emelt, hogy azokat a bérlet tartama alatt lebonthatja és elviheti, nem a bérbeadóra vagy ennek jogutódjára, hanem másra ruházza át, ezek az épületek és épületalkatrészek illetékezés szempontjából ingóknak tekintendők. Az illetékdíj jegyzék 1. tételében foglalt rendelkezések szerint csakis az ingatlan felőli adásvevési szerződéstől jár 4.3% illeték, míg az ingók vétele felőli szerződéstől csak III. fokozat szerinti illeték követelhető még akkor is, ha ingatlanokkal együtt képezik adásvétel tárgyát s a vételárnak ezekre eső része kimutatható. Ezen törvényes rendelkezéshez képest az ingatlannal való szerves összeköttetése folytán az ingatlan alkotó részét nem képező s ennélfogva jog szerint ingó dolgok vételétől 4.3% illeték nem követelhető akkor sem, ha azok a tuljadonos akarata folytán, valamely ingatlan használatához tartoznak., Minthogy a megillet ékezett adásvevési szerződésben megállapított 1,600.000 K ellenszolgáltatásból az ingatlanra csupán 584.441 K 52 f és ebből is a beterjesztett kimutatás szerint 219.547 K 38 f az ingatlannal beépítés híjján összeköttetésben nem álló ingókra esik, a 4.3% illeték csak 364.894 K 14 f, kikerekítve 364.900 K után állapítható meg. — Nem jár a 4.3%-os illeték a szerződés 2. pontjában megjelölt épületek vételára után sem, mert azok a bemutatott szerződés szerint a várostól bérelt telken vannak s amennyiben a bérszerződéskor meg voltak, a társaság tulajdonába át nem mentek, amennyiben pedig újból építtettek, azokra mint a telek alkotó részeire s ilykép ingatlanokra csak a bérbeadó illetve jogutóda szerezhet tulajdonjogot, míg a bérlő az általa idegen telekre emelt épületeknek alkatrészeit, amelyek a lebontás után ingók, csupán elviheti a bérlet tartama alatt. E szerint az eladó társaság az átalakítás és beépítés által ingatlanra nézve tulajdonjogot nem szerezvén, amidőn az épületeket jogutódának átengedte, nem valamely ingatlant, hanem csupán a beépített alkatrészekhez való jogát ruháztatta át. A panaszosnak az az előterjesztése azonban, hogy az ingatlan vételára után is csak III. fokozatú illeték szabassék meg, miután a jogelődje által a várossal kötött szerződés értelmében, amely ő reá ruháztatott át, az ingatlant a szerződés lejárata után a városnak átengedni tartozik, figyelembe nem vehető, mert a vételi illetékre az a körülmény, hogy a vevő a megvett ingatlant utóbb valamely szerződésnél fogva másra fogja átruházni, a törvény szerint befolyással