Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

9 §m _ Ingatlanok, ingók, jogok. 17 kalmazható és pedig azért, mert a szilárd talajjal és alépítménnyel nem bíró malmot földterület nélkül, elhordas és felhasználás céljából mint ingóságot vásárolta és mert nem ingatlan dologra vonatkozó haszonvételi jogról lévén szó, ingatlan átruházási illeték elő sem írható. A panasz részben alapos. Az ismertetett szerződés szövegéből kitűnik, hogy az, illeték szempontjából három alkatrészből áll: tudniillik 1., a malom és hozzátartozó berendezésre vonatkozó adásvételből, mely az illetékdíjjegyzék l. tétele alapján, 2., a jogról visszteher mellett való lemondási szerződésből, mely az illetékdíjjegyzék 66. tételének a) bb) pontja értelmében és 3.,, szolgalmi jogot visszteher mellett engedélyező szerződésből, mely az illetékdíjjegyzék 88. tétel A) c) bb) pontja értelmében esik illeték alá. 1. A mi az elsőt illeti, ebben a tekintetben nem alkalmazható az illetékdíjjegyzék 1. tételének B) pontja, hanem A) a) pontja, mert a vétel tárgya nem ingatlan, hanem ingó dolognak felel meg, amennyiben a szerződésben nemcsak az van határozottan kikötve, hogy a föld, a talaj tulajdona, a vételnek nem tárgya, hanem még az is ki van kötve, hogy meghatározott idő alatt a malomépületet és tartozékait a panaszos vevő lehordani tartozik. Minthogy pedig az épületek ingatlanoknak csak addig tekinthetők, míg a földterülettel kapcsolatban vannak, annak elválasztása esetén azonban alkatrészeikben ingó dolgokká válnak, minthogy ezzel a már megtörtént elválasztással az a kikötés, hogy az elválasztásnak a vétel után kell megtörténnie, a szerződés minősítése tekintetében egyenlő jogi megítélés alá esik; az adásvételi illeték törvényes alapon csakis III. fokozat mellett írható elő. 2., Hogy a vízhasználati jogosítványról, mint jogról, de nem kötelmi jogosítványról való lemondás az illetékdíjjegyzék 66. tételének a) bb) pontja értelmében szintén III. fokozatú illeték alá esik, vitás nem is lehet. ;3. Ami végül a szolgalmi jogot megalapító rendelkezést illeti, a panasszal megtámadott végzés tévesen hivatkozik a díjjegyzék 88. tételének A) c) aa) pontjára, mert a szerződés ismertetett szövegéből kitünőleg a panaszos rt. nem valamely ingatlan haszonélvezetét vagy haszonvételét szerezte meg, másnemű szolgalmak átruházása vagy létesítése, illetőleg szerzése után pedig ugyanezen díjtétel A) c) bb) pontja értelmében a visszteher értékéhez képest csak II. fokozatú illeték követelhető. A szerződésben a panaszos által fizetett 3500 frt-ra vonatkozólag az, hogy abból mi esik a malom alkatrészek vételárára, mi a jogról való lemondásra, végül mennyi a szolgalmi jogok létesítésére, meghatározva nem lévén, eldöntés tárgya az előadottak szerint csak az lehet, hogy a 3600 frt összegű visszteherböl mennyi esik III. fokozatú és mennyi a II. fokozatú illeték alá, vagyis, hogy a szolgalmi jogok értékéhez képest ezekre a 2