Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

ím:XLIÜ. tc. i. 207 előtti eljárásokban a felek keresetlevelet, felebbviteit, vagy olyan kérelmet terjesztenek elő, amelyek írásban beadva illeték alá esnek, le kell róni a szabálvszeríí illetéket, amely azoknak írásban történő előterjesztése esetében járna". Az itt tárgyalt bejelentések tehát ennek a szakasznak rendelkezései szerint kétségtelenül illeték alá esnek. Másrészt a hatályon kívül helyezett illetékszabályok, a rendes perekben, a perfelvételi jegyzőkönyvekbe az 1868:LIV. tc. 138—140. §-ai alapján igénybevett halasztásokra vonatkozó feljegyzéseket külön jegyzőkönyveknek tekintették és mint ilyeneket vonták illeték alá. Ezek a bejegyzések az új perrendtartás hatálya alatt nem változtatták meg jellegüket s így azokat ma is épen ŰPV külön jegyzőkönyveknek kell tekinteni, mint azelőtt. S minthogy a 2. «§-ban foglalt kivételes rendelkezések a fent kifejtett okokból nem alkalmazhatók, viszont az 1. §. 1. a) pontjában részletesen felsorolt jegyzőkönyvek közé sem lehet ezeket sorozni, egyedül ab 1. §. 1. b) pontjának szabályát lehet és kell alkalmazni. (1308. számú elvi jelentőségű határozat — 1916.) Az arról felvett jegyzőkönyv, hogy a perbeli tárgyalást a bíró akadályoztatása miatt hivatalból elhalasztják, nem esik jegyzóTtönyvi illeték alá. A panasz tárgyát tevő illetéket a R. J. és társa által P. M. ellen a kir. járásbíróság előtt folytatott tulajdoni igényperben felvett jegyzőkönyv bélyeghiánya miatt követelik. Ezt a jegyzőkönyvet nem a peres felek érdekében és azoknak valamely előterjesztéséről vagy kérelméről vették fel és abban nem a felek halasztották el a per tárgyalását, hanem csak arról nyertek értesítést, hogy a bíró betegsége miatt a tárgyalást hivatalból más határidőre elhalasztották, azt tehát tartalmánál fogva másnak mint hivatalos értesítésről szóló hivatalos kiadványnak minősíteni nem lehet. Emellett a tényállás mellett az illetékkövetelés nem jogosult. Mert az illetékszabályok 1. §. c) 4. pontja értelmében illeték alá csak azok a hivatalos kiadványok esnek, amelyeket az illetékdíjjegyzék kifejezetten illeték alá tartozónak nyilvánít, a hivatalos értesítéseket pedig az illeték díjjegyzék egy határozmánya sem mondja ki illeték alá tartozónak. (949. számú elvi jelentőségű határozat. — 1910.) A tárgyalásnak hivatalból történt elhalasztásáról szóló jegyzőkönyv illetékmentes. A polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban készült jegyzőkönyvek bélyegilletékéről az 1914:XLIII. tc. 1. §. a)