Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

123. §. — A fizetési kötelezettség kezdete 189 és megszűnése. egy ingatlannal, akár több ingatlannal való kapcsolatát egyaránt fedi. A kezelés pedig gazdasági fogalom és pedig tág fogalom, amely az ingatlannal való bánásmódnak mindennemű fajtájára, az ingatlan hozamának bárminő kihasználási módozatára kiterjed. Fennállónak kell elismerni tehát a súlyosabb illetékegyenértékügyi szabály alkalmazásának a jogosságát minden olyan esetben, amelyben a részvénytársaság vagy szövetkezet működése kizárólag vagy túlnyomóan arra irányul, hogy inJ

;atlannak a hozamát bárminő közvetlen vagy közvetett móon kihasználja. Ez a működési tartalom a vizsgált kérdés tényállásában kétségtelenül jelen van, s ezért erre vonatkozóan a súlyosabb illetékegyenértékügyi kötelezettség kimondásában kellett megállapodni. (267. számú jogegységi megállapodás. — 1936.) Azok a részvénytársaságok vagy .szövetkezetek amelyeknek célja és üzletköre kizárólag vagy túlnyomóan ingatlanok kezelése, s ennélfogva illetékengyenértéket az ingatlan iszerzését követő hó 1. napjától kezdve tartoznak fizetni, az illetékegyenértéknek a szerzés időpontjában folyó első kivetési időszak végéig leendő kiszabása céljára — az ingatlan megszerzésének a vagyonátruházási illeték kiszabása céljára való bejelentésén kívül — nem tartoznak külön bevallást adni. Ennek folytán a szóbanlevő illetékegyenérték kiszabhatásának a joga attól a naptól számított 5 év alatt évül el, amely napon a szerzést a vagyonátruházási illeték kiszabása céljára bejelentették, illetve amely napon a pénzügyi hatóságnak tudomására jutott, hogy a bélyeggel lerovandó vagyonátruházási illeték lerovását elmulasztották. Az 5 év eltelte után csupán a fizetési meghagyás kézbesítésétol visszafelé számított 5 éven belül esedékessé váló negyedévi részleteket lehet követelni. Az 1920:XXXIV. tc. 123. §-a akként rendelkezik, hogy azok a részvénytársaságok vagy szövetkezetek, amelyeknek célja és üzletköre kizárólag vagy túlnyomóan ingatlanok (házak vagy földbirtok) kezelése, az illetékegyenértéket — az általános szabálytól eltérően — nem az ingatlan szerzésétől számított 10 év elteltétől kezdve, hanem az ingatlan szerzését követő hó 1. napjától tartoznak fizetni. Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy ilyen esetben az illetékegyenérték kiszabásának a céljára, az ingatlan megszerzésének a vagyonátruházási illeték kiszabásának a céljára tör-