Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

14 2. §. — Ingatlanok, ingók, jogok. munkáltatási költség megtérítése fejében" 4000 K-nak a fize­tésére is kötelezte magát. — A m. kir. adóhivatal a 4^3%-os adásvételi illetéket 78.000 K után állapította meg s ezt a pénz­ügyigazgatóság helybenhagyta. — A panaszos a pénzügyigaz­gatóság végzését azért tartja sérelmesnek, mert a vetés ingó­ság lévén, annak külön történt megvételétől jogügyleti illeté­ket követelni nem lehet. — A panaszt jogosnak elismerni nem lehetett. — A magánjog szerint a földbe vetett mag a földnek alkotórésze. — Aki tehát a földet a bevetett maggal együtt veszi meg, az nem külön dolgokat, hanem csak ingatlant szerez. — De nem önálló vagyontárgy a föld javítására és bevetésére fordított munka sem, hanem ez is csak a föld értékét emelő tényező, a megmunkálás költségeinek a megtérítésével tehát nem létesül külön jogügylet, hanem a vevő csak az ingatlan­nak a vétel idejében fennállott nagyobb értékét egyenlítette ki. Ezek szerint a vetés értékének és a munkáltatási költségek­nek a megtérítése címén fizetett 4000 K is az ingatlanért adott ellenszolgáltatás lévén, az után jogosan lehet a 4.3%-os ille­téket követelni. (1189. számú elvi jelentőségű határozat. — 1914.) Ha az erdő talaja és az azon levő, még ki nem vágott faállo­mány együtt adatik el, az egész vételár után az ingatlanok adás­ve vesére meghatározott vagyonátruházási illeték fizetendő, még akkor is, ha az erdő talajára és a faállományra eső vétel­ár külön-külön van a szerződésben megállapítva* A panasz egyik részében arra irányul, Rogy a vételárból a megvett erdő letarolandó fájára eső 80.000 K után III. foko­zatú s ne 4.3%-os illeték szabassék ki. Az adásvevési szerződés tartalma szerint vétel tárgyát képezik az ott felsorolt ingatla­nok, az azokkal egybekötött jogok, továbbá az ezen ingatlano­kon található és tarolás alá eső erdő fája, végül a külön lel­tárban felvett s jelentékeny részben az ingatlanok felszerelését képező ingóságok a lakásberendezési tárgyakkal együtt. A szerződés 2. pontja szerint a vételár 240.000 K-ban állapítta­tott meg, melyből az ingatlanok vételárába 120.000 K, az ingó­ságok vételárába 40.000 K s a tarolás alá eső erdő vételárába — mely a szerződés szerint ingóságnak tekintendő — 80.000 K esik. Az illetékdíjjegyzék 3|3. tétele szerint, ha az erdők álla­gának sérelmével, azok faállománya ruháztatik át visszteher mellett másokra, mint ingók iránt való adásvételek vonandók illeték alá, a fenti törvényes rendelkezés világos szavai szerint • tehát ez az elv csak akkor nyerhet alkalmazást, ha az erdő fája a talajtól függetlenül s nem azzal együtt adatik el. A fa mint növedék, az erdőtalaj alkotórészét képezi, ebben a mi­nőségében ingatlannak tekintendő, ha tehát a talajjal együtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom