Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

178 113. §. — Kisajátítás. 1—12. pontjaiban meghatározott célokból, kisajátítás útján történt ingatlanszerzéseket az 1920:XXXIV. tc. 113. Svában meghatározott tárgyi illetékmentesség megilleti. (250. számú jogegységi megállapodás. — 1936.) Indokolás az 1920.XXXIV. tc. 8. §-ánál. Ingatlanoknak uccarendezés céljára, városok (községek) által történő kisajátítása után jár a vagyonátruházási illeték. Az 1920:XXXIV. tc. 8. §-ának 4. pontja szerint mindazok a mentességek, amelyeket külön törvények egyes jogi vagy természetes személyekre vagy egyes vagyonátruházásokra megállapítottak, — a törvény életbelépte napjától kezdve megszűnnek és — újabb törvényes rendelkezés nélkül, — más mint ebben a törvényben megadott mentességnek vagy kedvezményes illetékkulcsok alkalmazásának helye a vagyonátruházásoknál nincs. — Ezen rendelkezés folytán hatályát vesztette az 1881 :XLI. tc. 64. §-ának a kisajátítások keretében létrejött vagyonátruházásokra illetékmentességet biztosító szabálya is, — Azokat az eseteket, amelyekben a kisajátított ingatlanok után ezentúl sem jár ingatlan vagyonátruházási illeték, az 1920: XXXIV. tc. 11J3. §-a határozza meg. — Ezen törvényszakasz első bekezdése szerint az állam, a törvényhatóság, a község (város), továbbá az 1883:XX1II. tc. 68. §-a alapján szervezett vizitársaságok által az 1881 :XLI. tc. 1. §-ának 1—12. pontjaiban meghatározott célokra kisajátított ingatlanok után nem jár ingatlan vagyonátruházási illeték. — Az 1881 :XLI. tc. azonban az uccák nyitásáról nem az 1. §., hanem 2. és 3. §-ában intézkedik, minthogy pedig az 1920:XXXIV. tc. 113. §-a csak az 1. §. 1—12. pontjában foglalt esetekre állapítja meg a mentességet, az utcákra a mentesség ki nem terjeszthető. (162. számú jogegységi megállapodás. — 1931.) A magyar királyi közigazgatási bíróságnak a 162. számú jogegységi megállapodásában kimondott az a határozata, hogy az utcarendezés céljára városok (községek) által kisajátított ingatlanok után vagyonátruházási illeték jár, fenntartandó. Az 1881 :XLI. tc. 1. §. 1—13. pontjában, továbbá a 2., 3. és 4. §-aiban részletezve (taxatíve) sorolja fel, hogy a kisajátításnak közérdekből és mely esetekben van helye. Ezen kisajátításokra a 64. §. kivétel nélkül illetékmentességet biztosított. Az 1918:XI. tc. fenntartotta azokat a mentességeket, amelyeket az általános illetéki törvényeken kívül egyéb törvények biztosítottak egyes személyeknek vagy egyes vagyonátruházá-