Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

§. — Vagyonközösség megszüntetése. .179 soknak. Ezért nem is volt szükséges külön rendelkeznie a kisajátítások illetékmentességéről sem. Az 1920.XXXIV. tc. 8. §-ának 4. pontja azonban az ilyen kivételes illetékmentességeket mind megszüntette. Ennélfogva megszűnt az 1881 :XLI. tc. 64. §-ában a kisajátításokra biztosított illetékmentesség is. Bizonyos kisajátítási esetekre az 1920:XXXIV. tc. is biztosított illetékmentességet és pedig — amint a törvényjavaslat indokolása ki is fejezi — azokban a legnyilvánvalóbb esetekben, amikor a kisajátítás annyira közérdek, hogy azokat a közintézményeket, amelyeknek a kisajátítására szükségük van, az illetékkel megterhelni nem szabad, viszont a kisajátítást szenvedőt, aki sok esetben tényleg nem érdekelt és esetleg kárt szenved a kisajátítás folytán, az illeték fizetésére szorítani nem méltányos. Ezeket a kivételes kisajátítási eseteket, amelyekre az illetékmentességet továbbra is fenntartotta, az 1920:XXXIV. le. 113. §-ának (1) bekezdése az 1881 :LXI. tc. I. §. 1—12. pontban felsoroltakra korlátozta. Községekben új utcák és közterek nyitására és egyéb közérdekű célok megvalósítására szükséges közérdekű kisajátítások eseteit az 1881 :XLI. tc. 2. és 3. §-a sorolta fel és ezeket a 2. §. is az 1. §-ban felsoroltakon felüli eseteknek minősíti. Mindezekből kétségtelen, hogy a kisajátításokra fennállott általános, illetékmentességet az 1920:XXXIV. tc. 113. §.(1) bekezdése kizárólag az 1881 :XLI. tc. 1. §. 1—12. pontjaiban felsorolt esetekre korlátozta és kedvezményként tartotta fenn. A kedvezményekre vonatkozó törvények pedig szorosan magyarázandók. Ezért a törvény szövegének és fentiek szerint a törvényhozó akaratának is megfelel a 162. számú jogegységi megállapodásban kifejezésre juttatott törvénymagyarázat, illetve az erre alapított jogi álláspont. Ellenkező álláspont a törvény szövegével ellenkezik, contra legem magyarázni pedig nem szabad. (207. számú jogegységi megállapodás. — 1933.) ÍU. I Vagyonközösség megszüntetése. Vagyonközösség akként való megszüntetése esetén, hogy az osztozkodók saját tulajdonrészük tiszta értékénél nagyobb értéket nem kapnak, nincs vagyonátruházási illeték kiszabásának helye akkor sem, ha a megosztott ingatlanra nézve az osziozkodóknak megvolt az eszmeileg megosztott részarány szerinti tulajdonuk. 12'