Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

113. — Kisajátítás. 177 Szolgálati bér kielégítése fejében történt ingatlanátruházás, mint visszterhes vagyonátruházás esik illeték alá. (1661. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) Indokolás az 1920.XXXIV. tc. 97. §-ánál. Házasság felbontása esetén a gyermekek eltartása fejében egyik szülő által a másikra átruházott ingatlanhaszonélvezeti jog nem ajándékozási, hanem az 1920:XXXIV. tc. 112. §-a szerint 5e/»-os átruházási illeték alá esik. A házassági jogról szóló 1894:XXXI tc. 95. §-ának 4. bekezdése szerint a házasság felbontása esetében a közös gyermekek tartása és nevelése költségeit mindkét szülő jövedelme arányában köteles fedezni, ha arra a gyermekek vagyonának jövedelme elégtelen. — Az illeték kiszabásának alapjául szolgáló úgynevezett „Vagyonelkülönítési szerződés" 8. pontja szerint a szerződő felek házasságából származó gyermekek eltartásáról és nevelési költségeiről kizárólag az apa, tehát dr. K. S. fog gondoskodni. Ehhez képest dr. K. S. a törvényben meghatározott kötelezettség mérvén túlmenő kötelezettséget vállal magára — Ezt figyelembe véve, a ház felerésze haszonélvezetének reáruházása a szerződés helyes jogi értelmezése szerint nem minősíthető ajándékozásnak, mert az kétségtelenül annak fejében történt, hogy dr. K. S. az említett kötelezettséget is magára vállalta. Vele szemben tehát ajándékozási illeték kiszabásának nincsen helye. — A kérdéses haszonélvezeti átruházást az 1920:XXXIV. tc. 112. §-ában meghatározott vagyonátruházásnak kell minősíteni, amely után 5% ingatlan vagyonátruházási illeték fizetendő. — A ház felerészének értéke 90,000.000 K, az idézett törvénycikk '34. §-a szerint ennek egyhuszad része: azaz 4,500.000 K az átruházott haszonélvezet egyévi értéke; dr. K. S. a szerződés megkötésekor az 55. évet meghaladta, tehát az idézett törvénycikk 33. §-ának 4. pontja szerint a 4,500.000 K-nak 8-szorosát kell venni, az eredmény 36,000.000 K, s ennek az 5%-os illetéke 1,800.000 K, amely öszszeghez hozzáadva a meg nem támadott 5900 K II. fok. illetéket, a panaszost 1,805.900 K illeték terheli. (1669. számú elvi jelentőségű határozat. — 1930.) 113. §. Kisajátítás. a) A m. kir. államvasutakat az 1920:XXXIV. tc. 8. §-ának 2. pontja értelmében az ingatlan vagyonátruházási illetek alól a személyes illetékmentesség megilleti. b) A m. kir. államvasutak által az 1881 :XLI. tc. 1. §-ának 12