Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

103. §. — Árverési vételek. 165 ha azokat az ingatlannal együtt ruházzák át. Tehát Ha ez nem így történik, akkor az ingatlanhoz kapcsolt jog — Tlletékezés szempontjából — ingónak tekintendő. — Az 1920:XXXIV. tc. 102. §. (5) bekezdése pedig az ingatlanra vonatkozó vételi jog illetékéről éppen arra az esetre kívánt intézkedni, amikor az eset úgy tekintendő, hogy a szerződésből az ingatlanhoz kap­csolt jognak az ingatlan nélküli átruházása történt meg. — Ezek alapján a rendelkező részben kifejezett álláspontot kellett elfog­lalni. (158. számú jogegységi megállapodás. — 1931). 103. §. Árverési vételek. Nem lehet vagyonátruházási illetéket követelni az után az árve­rési vétel után, amellyel az árverési vevő azt az ingatlant vagy ingatlanrészt szerzi meg, amelynek az árverést megelőzőleg is tulajdonosa volt. Az 1920:XXXIV. tc. 1. §-ának (3) bekezdése értelmében in­gatlannak akár haláleset folytán, akár élők közti jogügylettej való átszállása vagy átruházása esik ingatlan vagyonátruházási illeték alá. Ugyanennek a törvénynek 103. §-a kimondja, hogy ingatlannak árverésen történt megszerzése esetén az illetékre ugyanazok a szabályok állanak, amelyek az adásvételre érvé­nyesek. Az árverési vétel folytán való tulajdonszerzés rendszerint úgy történik, hogy a korábbi tulajdonos (jogelőd) tulajdon­joga az árverési vétel folytán átszáll az árverési vevőre (jog­utód). De ez csak abban az esetben történhetik, amikor a jog­előd és az árverési vevő két külön jogalany. Ha azonban az árverési vevő az árverési vétel tárgyát tevő ingatlannak az ár­verési vételt megelőzőleg már tulajdonosa volt, akkor az ár­verési vétel jogi ténye tulajdon jogátruházást nem eredménye­zett. Nincs tehát jogi hatása az árverési vételnek az azt meg­előzőleg már fennállott tulajdonjog tekintetében, vagyis nem jött, mert nem jöhetett létre újabb kötelmi jogügylet a jog­előd tulajdonjogára nézve, hanem az árverési vételnek csak ezen felüli tartalma tekintetében keletkezett új alanyi :jog: megszűntek a jelzálogos hitelezők javára fennállott tehertéte­lek és feljegyzések s azokat a vevő teljesítése (fizetés) esetén hivatalból törölni kell, megszűnt a tulajdonostárs vagy társak­nak résztulajdonjoga s azokat szintén törölni kell. Ez a jogfelfogás jut kifejezésre — a már felhívott törvé­nyes határozmányon kívül — a következő törvényes rendel­kezésekben is: A végrehajtási eljárásról szóló törvény módosítása és ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom