Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

160 102. §. — Vételi jogok megszerzése és átruházása. volna vonható, nem dönti el jelesül ezt a kérdést az illetékszabályok 99 §-a, mely csak az alapszerződés illeték törléséről rendelkezik, de nem tartalmaz arra nézve intézkedést, hogy minő illeték alá vonandó az a szerződés, mely az előbbit megszüntette, úgy, hogy e kérdés az illetéki és a magánjogi szabályoknak egyéb rendelkezéseiből döntendő el. Magánjogi szabály, hogy a felbontó feltétel bekövetkezte esetén az eredeti jogügylet megsemmisül önmagától és anélkül, hogy erre nézve külön szerzőaés, külön megállapodás létrejötte szükségeltetnék, úgy. hogy az adott esetben a jogügylet, a vételi szerződés nem az illeték alá vont nyilatkozattal, hanem a bontó feltétel bekövetkeztének nemleges ténye folytán semmisült meg, amiből viszont az illetéki törvénynek rendelése szerint az következik, hogy az a nyilatkozat, mely csak a telekkönyv rendezése céljából vált szükségessé, vagyonátháramlást nem szobályozván, vagyonátháramlási százalékos illeték alá nem is vonható. Ugyanezért az újrafelvételi panasznak részben helyt adni, az alapítéletet részben hatálytalanítani és a panaszost arra való tekintettel, hogy a nyilatkozat egyszersmind törlési nyilatkozatot is tartalmaz, 14.000 K után II. fokozat mellett 45 K fizetésére továbbra is kötelezve, a többletnek törlését elrendelni és a fennálló egyetemlegességénél fogva az ítélet hatályát a panaszos feleségére is kiterjeszteni kellett. (788. számú elvi jelentőségű határozat. — 1907.) 102. §. Vételi jogok megszerzése és átruházása. Annak, hogy a jogügyletet vagy megállapodást írásba nem foglalták, az 1920:XXXIV. tc. 102. |-ának (1)—(4) bekezdésében említett jogügyletek utáni ingatlan vagyonátruházási illetékek kiszabására és fizetési kötelezettségére nézve is az ingatlan vagyonátruházási illetékekre nézve kimondottakkal azonos hatása van. Az 1920:XXXVI. tc. 77. §-a által hatályában fenntartott és ezáltal törvényerőre emeltnek is tekintendő 4.420/1918. M. E. sz. rendelet 1. §-a akként rendelkezik, hogy: „Ingatlant elidegenítő" jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges. „Ugyanez áll a szerződés kötését megelőző előzetes megegyezésre." Abból az általános illeték jogi szabályból, hogy illeték csak érvényes jogügylet után jár, az következnék, hogy az előbb említett alaki kelléket nélkülöző jogügylet vagy előzetes megegyezés után nem lehet illetéket követelni.