Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

101. _ Feltételes vételek. 159 Az ügyfél újrafelvételi panaszában, mely kellő időben és a törvényben előírt alakszerűségeknek megfelelően nyújtatott be, előadja, hogy a bíróság őt az illeték törlésére irányuló kérelmével azért utasította el, mert az adásvételi szerződés sem felfüggesztő, sem bontó feltételt nem tartalmaz. Bemutatja ennek ellenében a szerződésnek egyik német nyelven fogalmazott eredeti példányát, melyben kifejezetten benfoglaltatik az, hogy a ház, mint korcsma lett eladva, azzal a kikötéssel, hogy eladó köteles a korcsmajogról lemondva odahatni, hogy az a vevőkre ruháztassék át, mégis ha a pénzügyigazgatóság az italmérési engedélyt megtagadná, a vételi szerződós érvénytelenné válik. Felajánlja annak tanukkal leendő bizonyítását, hogy a német szövegű szerződésbe foglalt ez a feltétel tényleg a felek által kiköttetett és hogy a pénzügyigazgatóság az italmérési engedélyt valóban megtagadta. Az újrafelvételi kérést el kellett fogadni és a panaszt érdemi vizsgálat alá venni kellett, mert a németnyelvű eredeti szerződés be volt ugyan csatolva a vevő, ifj. B. T.-nak ahhoz a panaszához, mely az előírt vételi illeték ellen irányult, de nem szerepelt az mint bizonyíték abban a közigazgatási eljárásban, amelynek befej ezéséKép ez a bíróság az illeték tárgyában és az ügyfél által beadott panasz felett 1905. évi 9870. sz. alatt döntött s így e szerződés nyilvánvalóan új bizonyíték, amelyet az alapeljárásban ügyfél azért nem használhatott, mert arról, hogy az illetékkiszabási iratok között nem a teljes szövegű szerződés szerepel, tudomással nem bírt. Az ügy érdemét illetőleg tényként állapítja meg a bíróság, hogy az illetékszabásra és a telekkönyvi hatóságnál bemutatott magyar szövegű, valamint a panaszhoz csatolt német szövegű szerződés ugyanazon a napon kelt. Minthogy pedig a mindkét szerződést előttemező tanuk a bizonyító eljárás során megerősítették az ügyfélnek azt az állítását, hogy a feleknek akaratát a német szövegű szerződés tartalmazza és hogy a magyar szövegű szerződésből hiányzó feltételt a szerződő felek valóban kikötötték; minthogy ugyancsak a bizonyító eljárás során a m. kir. pénzügyigazgatóság hivatalosan jelentette, hogy az italmérési engedélynek a vevők részére való kiadását a pénzügyi hatóság végérvényesen megtagadta, a szerződés a kikötött feltétel be nem telesülése folytán önmagában semmissé vált. Igaz ugyan tehát, hogy a telekkönyvi bekebelezés miatt az adásvételi illeték az illetékszabályok 99. §-ának rendelkezéséhez képest a felbontó feltétel bekövetkezte dacára sem téríthető vissza, — ez azonban még, nem dönti el azt a további kérdést, hogy a nem egyszerűen visszavont, hanem a felbontó feltétel folytán visszavonás nélkül is megsemmisült szerződéssel, vagyis a jogviszonynak az előbbi állapotba történt visszaállításával történt-e újabb és olyan vagyonáthárulás, amely mint ilyen százalékos illeték alá