Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

158 101. §. — Feltételes vételek. tént megszerzése után kiszabott visszterhes (vételi) illeték befizetésének felfüggesztése jogosan nem igényelhető. (166. számú jogegységi megállapodás. — 1931.) Indokolás az 1920.XXXIV. tc. 17. §-ánál Az olyan nyilatkozat alapján, amellyel a vevő az általa bontó feltétellel megvett ingatlant a feltétel bekövetkezése folytán az eladónak visszabocsátja, vagyonátruházási illeték nem követelhető. A szerződés 4. pontja szerint abban az esetben, ha a vevő a hátralékos vételár bármely részletét az esedékesség napjától számított 15 nap alatt ki nem fizetné, a vevő a megvett ingatlant az eladónak visszabocsátani tartozik. A szerződés tehát bontó feltételhez volt kötve. A bontó feltételhez kötött szerződés a bontó feltétel bekövetkeztével megszűnik s a szerződés tárgya a felek minden akaratnyilvánítása nélkül az átruházóra visszaszáll. A szerződés tárgyának visszabocsátása nem egyéb, mint a bontó feltétel bekövetkezte folytán keletkezett kötelezettség teljesítése. Az ily oknál fogva megtörtént visszabocsátás felől kiállított nyilatkozat tehát nem átruházáshoz való jogot alapít meg s azért nem is vagyont átruházó szerződés, hanem pusztán azt bizonyító okirat, hogy a szerződő felek a bontó feltétel beállta folytán keletkezett kölcsönös^ igényeikre nézve egymást kielégítették. Az ily nyilatkozattól nem vagyonátruházási, hanem csupán 1 K állandó okirati illeték jár az illetékdíjjegyzék 10. tétele alapján. Ennélfogva tekintettel arra, hogy az 1 K illeték a visszabocsátó nyilatkozaton lerovatott, továbbá, hogy e nyilatkozattól járó illeték tekintetében a fent előadottak szerint az a kérdés, vájjon a felbontó feltétel mellett kötött szerződéstől járó illeték visszatéríthető-e vagy sem, döntő nem lehet; végre tekintettel arra is, hogy a bontó feltétel mellett kötött szerződés alapján a telekkönyvi átírás meg nem történt s így a panaszos javára a szerződés megszűnése folytán a tulajdonjog be nem jegyeztetett, a panasznak helyet adni s a panaszost a terhére előírt illeték alól fel kellett menteni. (739. számú elvi jelentőségű határozat. — 1906.) Ha az ingatlanra vonatkozó adásvételi jogügylet a tulajdonjog bekebelezése után felbontó feltétel bekövetkezése miatt mégsemmisül és a szerződő felek ennek következtében az eredeti telekkönyvi állapot visszaállítása céljából nyilatkozatot állítanak ki, ez a telekkönyvi rendezés céljából szükségessé vált nyilatkozat vagyonátruházási illeték alá nem vonható.