Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

98. §. — Adásvétel. 155> amelynél a kötelezettség alanyát az a körülmény határozza meg, hogy ki volt a község (város) jogának megnyílása idejében az ingatlannak a tulajdonosa. Ebből következik, hogy az ingatlan eladása esetén, az útburkolási járulék az eladó személyes tartozása marad az eladás után is és nem szájl át az ingatlannal együtt a vevőre, s ennélfogva a vevő csak szerződésbeli kikötés alapján válhatik személyes kötelezetté arra, hogy megfizesse azt az útburkolási járulékot, amelyhez a községnek (városnak) a joga a vételt megelőző időben nyílott meg. Ha tehát az adásvételi szerződésben, a vevő magára vállalja annak az "útburkolási járuléknak a megfizetését, amelyhez a községnek (városnak) a joga a vételt megelőző időpontban nyílott meg, ez az átvállalás olyan mellékszolgáltatás, amely az 1920. évi XXXIV. tc. 98. §-a értelmében az illetéknek az alapját növeli. (260. számú jogegységi megállapodás. — 1936.) Ingatlanvétel esetén nem az eladónak, hanem a lakás bérlőjének fizetett úgynevezett lelépési díj a vételárhoz hozzá nem számítható. Az illeték összege tekintetében emelt panasz helytálló* mert a vizsgált iratokból megállapította a bíróság, hogy 1,700.000 K volt a vételár és 250.000 K pedig a lakás lakójának a lakás átadása fejében úgynevezett lelépés címén fizetett Öszszeg volt. — Minthogy pedig a lelépésért fizetett összeg nem tekinthető olyan mellékszolgáltatásnak, amely az 192®:XXXIY, tc. 98. §-a szerint a vételár alapjához (helyesebben: az illeték alapjához) számítandó, az előirt 85.000 K-val a vétel utáni illetéket helyesen leróvottnak kellett tekinteni és a pótkiszabást törölni kellett. (1622. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) A város javára útépítési és értékemelkedési biztosíték címén bekebelezett összeg, a visszterhes vagyonátruházási illeték alapjának megállapításánál a vételárhoz nem számítható, ha azok a szerződés megkötésekor még esedékessé nem váltak. I. Az illetékezett adásvételi szerződés 4. pontja szerint „a Budapest székesfőváros javára útépítési és értékemelkedési biztosíték címén 100, illetőleg 21 aranykorona erejéig bekébe^ lezett jelzálogjogok, illetve terhek az ingatlannal együtt átszállanak a vevőkre." Ennek alapján ezeket az illeték alapjának meghatározás sánál a vételárhoz számították. A panasz ez ellen irányul.