Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

156 98. §. — Adásvétel. A b.-i I—III. ker. járásbíróságtól, mint telekkönyvi hatóságtól beszereztetett 7119/1925. sz. alatti iratok közt lévő „politikai hatósági engedély"-ből az tűnik ki, hogy a Székesfőváros tanácsa a most adásvétel tárgyát képezett ingatlannak más ingatlannal való egyesítését és újra való felosztását azzal a kikötéssel engedélyezte, hogy_: 1. A felosztás után keletkező ingatlanak mindenkori tulajdonosai a telkek homlokzata előtti félútterületeket a hatóság felszólítására és utasítása szerint kitűzendő határidő alatt saját költségükön feltöltve vagy leásva a kellő lejtszinbe hozni és járható állapotba helyezni Kötelesek. A Székesfőváros fenntartja magának a jogot, hogy az említett munkálatokat maga végeztesse el s ebben az esetben, úgyszintén akkor is, ha a mindenkori tulajdonosok ezeket a munkálatokat a kitűzött határidő alatt be nem fejezték, vagy nem az utasításnak megfelelően eszközölnék, jogában áll a fővárosnak ezeket a munkálatokat elvégeztetni és a költségeit a mindenkori telektulajdonosokra kivetni és azoktól behajtani. Ennek a kötelezettségnek biztosítására kebeleztetett be a most vétel tárgyát képező ingatlanra, 100 aranykorona erejéig, a zálogjog. 2. A felosztott ingatlanok mindenkori tulajdonosai a telkek felosztása folytán előálló értékemelkedést a Székesfővárostól alkotandó szabályrendeletben megállapítandó mértékben kötelesek megfizetni. Ennek a kötelezettségnek biztosításául pedig az említett ingatlanra a zálogjog 21 aranykorona erejéig kebeleztetett beBudapest székesfőváros polgármesterének 51.1753/1931. sz. alatt küldött értesítése szerint az 1. pontban említett út még sem megépítve, sem lejtszínbe hozva nincs s a bekebelezett 100 aranykorona összegből még semmi se vált esedékessé. 11. Ily tényállás alapján a kir. közigazgatási Bíróság az előbb említett 121 aranykoronának a vételárhoz számítása és illeték alapul vétele ellen irányuló panaszt alaposnak találtn. Mert a polgármester átirata szerint az útnak megépítése és lejtszinbe hoztala nem történt meg. Az értékemelkedési adó kivetésére pedig még szabályrendelet sincs. Ennélfogva az ezekből származható kötelezettségeknek csak biztosítására bekebelezett összegek egyike se tekinthető a szerződés kötésekor esedékessé vált tartozásnak s ezért azokra az 1920:XXXIV. tc. 98. §-ában levő intézkedés nem alkalmazható. A 121 aranykorona elhagyásával az illetékalap 6896 aranykorona 54 aranyfillér, amely után a rendelkező részben kitett illeték jár. (1791. számú elvi jelentőségű határozat — 1932.)