Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

S9. §. — Az ajándékozási illeték tárgya. 143 szabályok értelmében szükségesnek mutatkozó több érték kényszerű szolgáltatása miatt kötötték le, mindezekből a bíróság a fennforgó esetben bizonyítottnak látja, hogy a házassági biztosíték a mátka vagyonából állíttatott elő, ekként ajándékozás tényleg nem történt s így ajándékozási illeték az ügyfelektől nem is követelhető. A bejegyzési illetéknek a tekintetében azonban a panasznak hely adható nem volt, mert a zálogjogi bejegyzés nemcsak a menyasszony, hanem az anya és testvérek tulajdonát képező négyötöd részre is tényleg megtörtént, ezen bejegyzéstől tehát az ill. dijj. 57. tétele „katonatisztek házassági biztosítéka" vezérszavának 7. bekezdése értelmében a biztosított jog értékéhez képest 0.7%-os bejegyzési illetéket jogosan követelnek. (556. számú elvi jelentőségű határozat. — 1904.) A tartozás megfizetésének az elengedése a hitelező részéről esak akkor tekintendő ajándékozásnak, ha az elengedés ajándékozási szándékkal történtnek vélelmeztetik. A tartozás megfizetésének elengedése a hitelező részéről csak akkor ajándékozás, ha az elengedés ajándékozási szándékkal történt. Az adott esetben ellenben abból, hogy az egyik panaszos: S. J.-né és a férje különváltan élnek és közöttük házassági bontó per van folyamatban, másrészt abból, hogy S. J.-né és az anyja, a másik panaszos: özv. L. A.-né együtt laknak, azt kell vélelmezni, hogy S. J.-t a tartozás elengedésére vonatkozó nyilatkozatával kapcsolatban ajándékozási szándék nem vezethette sem a feleségével, sem annak az anyjával szemben, sőt a tényállás összes elemei és így különösen az is, hogy S. J. az anyósa tartozásának az elengedése iránti nyilatkozatát a házassági vagyoni viszonyainak a rendezése iránt a feleségével kötött egyezségbe belefoglalva tette meg, arra mutatnak, hogy ez az elengedés inkább az egyezségnek egyik feltétele lehetett, amelyet a másik oldalon, a S. J. részéről fizetendő tartásdíj összegének a megállapításánál figyelembe vettek. Ilyen körülmények között az ajándékozási illeték kiszabása csak akkor lehetett volna jogosult, ha az ajándékozási szándék fennforgása a fenti vélelemmel szemben bizonyítva lett volna. Ilyet azonban a pénzügyigazgatóság nem bizonyított, ennélfogva az elengedett tartozásnak az összegét csupán az egyezségi illeték kiszabásának lehetett, volna az alapjául venni. Ebből következően özv. L. A.-né panaszának helyet kellett adni és a terhére kiszabott ajándékozási illetéknek a törlését el kellett rendelni.