Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

144 89. §. — Az ajándékozási illeték tárgya. S. J.-né panaszának azonban nem lehetett helyet adni és a pénzügyigazigatóság a házassági vagyoni viszonyok rendezése iránt kötött egyezségben kötelezett fizetések értéke alapján a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jogosan és helyesen állapította meg a nevezettnek a terhére az 1%-os illetéket és a rendkívüli pótlékot, — és ez a követelés azért is helytáji, mert a felek, „házasságuk felbontásának a bíróság részéről való esetleges megtagadását", vagyoni egyezségüknek a bontó feltételéül kötötték ki. (1864. számú elvi jelentőségű határozat. — 1935.) Ha a férj a feleségét közszerzeményi igényére vagy annak egy részére nézve, még életében pénzkövetelésnek az engedményezésével kielégíti: ez után a jogügylet után nem lehet ajándékozási illetéket követelni, hanem a jogügyletet mint engedményezést kell illeték alá vonni. Igaz ugyan, hogy a nőnek közszerzői joga csak a házasság felbontásával, vagy a férjének halálával nyílik meg, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a házastársak a nőnek a közszerzemény iránti igénye tekintetében még a házasság fennállása idején ne intézkedhessenek és hogy a férj, a nőnek ezt az igényét elismerve, nejének közszerzeményét már a házasság fennállása idején is kiszolgáltathassa, amiből következik, hogy amennyiben a férj a feleségét, közszerzeményi igényére vagy annak egy részére nézve, még életében pénzköveteléssel kielégíti, amint az ebben az esetben is történt, ezt a jogügyletet nem lehet ajándékozásnak minősíteni és ekként azután nem ajándékozási, hanem az illetékdíjjegyzék 32. tételének f) pontja szerinti, az engedményezés után járó, II. fokozat szerinti illeték jár. (1624. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) Ha az életbiztosításról kiállított kötvényt a biztosított fél visszteher nélkül másra ruházza át, az átruházás nem ajándékozásnak, hanem a kedvezményezett kijelölésének tekintendő és az után ajándékozási illeték jogosan nem követelhető. A megilletékezett szerződés szerint Sz. M. 4000 K-ról szóló életbiztosítási kötvényét nejére, mint kedvezményezettre ruházva át, a 4000 K után 1.3% illeték lelt a panaszosokra kiróva. A szerződésben foglalt fenti megállapodás nem más, mint kedvezményezett megjelölés, mely történhetik magában az életbiztosítási szerződésben, avagy külön okiratban. Minthogy az 1883:VIII. tc. a biztosítási "és ezekhez hasonló szer-