Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

g/h §m _ Hagyatéki osztályos egyezségek. Ennélfogva, ha az örökösödés alapja a törvény, akkor a törvényes osztályrész, ha pedig a végrendelet, vagy örökösödési szerződés, akkor* az azok szerint járó örökrész értéke az irányadó, s amint törvényes örökösödés esetén nem lehet tekintettel lenni arra az értékre, ami az öröklés jogcíme szempontjából leire tett végrendelet vagy örökösödési szerződés alapján jutott volna, éppen úgy megfordítva: a végrendeleten vagy örökösödési szerződésen alapuló örökösödés esetében, nem jöhet számításba az az érték, ami törvény szerint járt volna. önként értetődik azonban, hogy lehet vegyes jogcímű örkösödés is, s ilyenkor a vegyes jogcímen járó örökrész értéke hasonlítandó össze az osztályos egyezség alapján tényleg kapott értékkel. (182. számú jogységi megállapodás. — 1933.) Ha az osztályos egyezség tárgyát a közösen örökölt ingatlanok és az osztályozó feleknek addig is közös tulajdonul bírt más ingatlanai együtt képezik, az a körülmény, hogy az egyik osztályozó fél csak a közös tulajdonul bírt ingatlanokat, a többi osztá, lyozó fél pedig csak az öröklött ingatlanokat kapja osztályrésze fejében, sem az ajándékozási, sem a csereügyletre meghatározott illeték követelésére alapul nem szolgálhat. Néhai Sz. hagyatékának tárgyalása alkalmával Sz. M. és P. a tulajdonukat képező ingatlanokat is osztály alá bocsátották, lizek az ingatlanok, a panaszos cáfolatlanul hagyott állítása szerint egyharmad-egyharmad részét képezik annak a 195 hold földnek, melyet örökhagyó még életében vett 3 leánya számára és amelyek a vasúti állomás mellett egy tagban feküsznek. Az osztályos egyezség s az 1905. február 8-án kelt külön jegyzőkönyv szerint ezek az ingatlanok a panaszos B. M.-né tulajdonába jutottak, míg a most nevezettnek testvérei, a már említett Sz. M. és P. az atyai, illetve a szintén osztály alá bocsátott anyai ingatlanokból elégíttettek ki. Megjegyeztetik, hogy az anyai in-gatlanok osztály alá bocsátása után ajándékozási illeték van kivetve, mely ezúttal elbírálás tárgyát nem képezi. A Sz. M. és P. ingatlanainak osztály alá bocsátását a m. kir. adóhivatal szintén ajándéknak, még pedig testvérek közötti ajándékozásnak minősítette, s ezután ajándékozási illetéket szabott ki, azonban a m. kir. pénzügyigazgatóság kimondotta, hogy ez csereügylet és az illetéket ez alapon leszállította. Ez a bíróság a most jelzett ingatlanoknak osztály alá bocsátásában és az ezzel kapcsolatos osztályegyezségben nem állapított meg sem ajándékozást, sem cserét, inert az osztály által a testvérek között, az aty^