Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])
80 £ _ Haszonélvezettel terhelt örökség 131 illetékezése. hogy az 1920:XXXIV. tc. az e címen történő helyesbítések eseteit tüzetesen megjelöli — törvényes lehetőség nincs és ez a kérdés különben sem vonható az itt panasszal megtámadott illeték jogossága elbírálásának keretébe. (1955. számú elvi jelentőségű határozat. — 1937.) Az özvegy nem róható meg örökösödési illetékkel férje hagyatéka ama részének haszonélvezete után, amely osztály szerint a gyermekeket illeti és amelyet számadás nélkül olykép kap kezelésbe, hogy annak várható jövedelmét meghaladó (fix) öszszeget tartozik gyermekeinek évente kifizetni. A néhai É. L. hagyatéka tárgyában létesült osztályegyezség 10. pontja szerint a nevezett örökhagyó hagyatékához tartozó egész vagyon a tényleges osztály dacára a panaszos özvegy birtokában és kezelésében marad, ki a vagyont számadás nélkül kezeli és tetszése szerint jövedelmezteti, köteles azonban gyermekeinek apai örökségük jövedelme fejében évenként 14.000 frt-t fizetni és pedig oly kötelezettséggel, hogy ha a hagyaték annyit nem is jövedelmezne, a hiányzó összeget sajátjából köteles pótolni, viszont azonban, ha a vagyon ennél nagyobb jövedelmet hozna, a feleslegre nézve az özvegy haszonélvezőnek tekintendő és az az özvegyet illeti. Tekintve már most, hogy a nevezett örökhagyó egyenes leszármazó örököseire átszállott hagyatéki vagyon értéke az osztályegyezség értelmében 191.860 frt 82 kr-t tesz és hogy ezen nagyobbrészben ingatlanból álló hagyatéki vagyonból annyi jövedelem, amennyit a panaszos fél a leszármazó örökösöknek az egyezség 10. pontja értelmében apai örökségük jövedelme fejében kifizetni köteles, a legmagasabb számítás szerint sem várható, ennélfogva a panaszos fél, ki az osztályegyezség első részében és a hagyatékátadó végzésben is egyszerűen, mint számadás nélküli vagyonkezelő szerepel, özvegyi haszonélvezet címén annál kevésbé róható meg illetékkel, mivel az osztályegyzség 10. pontjának az a rendelkezése, hogy a netaláni jövedelemfelesleg a panaszos felet illeti, az 1877 :XX. tc. 16., iletve 35. §-ának felel meg és eszerint a panaszos felet, mint kiskorú leányának t. és t. gyámját, a netaláni jövedelemfeleslegnek kiskorú leányára eső része már a törvény értelmében is jogosan megilleti. (80. számú elvi jelentőségű határozat. — 1898.) Az a körülmény, hogy az örökhagyó özvegye részére a hagyatéki vagyon haszonélvezete csupán kiskorú gyermekei nagykorúságának elértéig, illetőleg leányainak előbb bekövetkezhető férjhezmeneteléig fenntartatott, özvegyi haszonélvezet címén való öröklésnek nem minősíthető és özvegyi haszonélvezet címén örökösödési illeték ki nem szabható. 9*
