Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

126 77. §. — Hitbizomány öröklése. 2ási illetékkulcsok egyenlő voltánál fogva, pénzünk értékének állandósítása, illetve az aranykoronaérték alapon való köte­lező illetékkiszabás óta — a vagyonértékeknek helyes meg­állapítása mellett — csupán a fentebb jelzett illetéktöbbletre vezethet. Azonban nem vezet ilyen eredményre akkor, amikor olyan ajándék hozzászámításáról van szó, amely után az illeték az 1924 júl. 1-ét megelőzően papirkoronaértékben szabatott ki és amely illetéknek az esedékesség, illetve a befizetés idő­pontjának megfelelő értékviszonyok szerint átszámított arany­koronaértéke vonható le a már aranykoronaérték alapon ki­szabott öröklés illetékéből. — Arra való tekintettel, hogy a fentebbiek szerint a hivatkozott tc. 69. §-áhan felsorolt ajándé­kozások csupán az öröklési illetékkulcs fokozása szempont­jából számítandók hozzá, az örökhagyó után maradt vagyon­hoz, a bíróság annak az álláspontnak elfoglalását találta indo­koltnak, hogy ilyen esetben csupán annak vizsgálatára kell szorítkozni, hogy a hozzászámitás folytán az öröklési kulcs fc­kozódik-e vagy sem. —Amennyiben nem fokozódik, az ajándé­kozási illetékkel már megrótt vagyontárgyak után, öröklési illetéktöbblet követelhetésének egyáltalában nincs helye. — Az adott esetben az 1924 febr. 26-án meghalt örökhagyó után a hagyatéki kimutatás szerint 4,700.000 K ingó vagyon ma­radt, amelynek a hagyaték illetékkiszabás végett történt beje­lentésekori, vagyis az 1925 jan. 17-iki értékviszonyok szerint 276.50 aranykorona felel meg. — Ehhez a hagyatéki vagyon­hoz hozzászámították azoknak az ingatlanoknak 8826.50 arany­korona értékét, amelyeket az örökhagyó még életében, az 1921 jan. 27-én kelt és szabályszerűen megilletékezett átruházási szerződéssel — életfogytiglani haszonélvezeti jogának fenntar­tása mellett — öröklésre hivatott 7 gyermekére, a panaszosok­ra átruházott. — Tekintve, hogy az 1924. évi 5003. P. M. sz. rendelet 4. §-ában megállapított és a 276.50 aranykorona ha­gyatéki vagyonra nézve alkalmazandó 1%-os öröklési illeték­kulcs az ajándékozás tárgyául szolgált ingatlanok 8826.50 aranykorona értékének hozzászámításával előálló vagyonér­ték mellett sem változik, a fentebb elfoglalt állásponthoz képest a panaszosok csupán a 276.50 aranykorona értékű, 120 arany­korona temetési költséggel megterhelt ingó hagyatéki vagyon után járó öröklési illeték fizetésére kötelezhetők. 1658. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) 77. §. Hitbizomány öröklése. Az 1936:XI. tc. 43. §-ának az a szabálya, amely szerint a hit­bizományi birtokos jogaira és kötelességeire, amennyiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom