Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

68. §. — Az öröklési illeték általános elvei. 121 át nem ruházta, hanem az örökhagyó nevét a telekkönyvből törölte, e törlés következtében a társtulajdonos testvérek illetménye növekedett s a vagyonátháramlás rájuk történt. Helyes tehát amaz eljárás, mely szerint az összeg szerint különben sem vitás illeték a társtulajdonos testvérek terhére lett előírva. (1020. számú elvi jelentőségű határozat. — 1911.) A személyes jogú gyógyszertári jog az öröklési illetéknek nem lehet a tárgya. (1686. számú elvi jelentőségű határozat. — 1930.) Indokolás az 1920:XXXIV. tc. í. §-ánál. Az örökösök egyikének az a vagyonszerzése, amely kötelesrész címén támasztott igényének kielégítéseként következett be, úgy esik illeték alá, mintha az átszállás öröklés jogcímén, közvetlenül az örökhagyóról történt volna. A panaszos azt vitatja, hogy a T. J. és társai által részére átengedett ingatlanokat, köteles része fejében szüleitől örökölte s ennek folytán terhére a leszármazók öröklésére megállapított 1%-os. illetéket kell kivetni, a követelt 5%-os illeték helyett. Kifogásolja az ingatlanoknak 3740 P-re történt értékelését is. A panasz részben alapos. Az országbírói értekezlet által készített Ideiglenes Törvénykezési Szabályok I. részének 4. §-a értelmében „az ajándékozási jog a leszármazó egyenes örökösök... törvényes osztályrésze által korlátozva van". A szabályok 8. §-a pedig kimondja, hogy ha a leszármazó egyenes örökösök bizonyítják, hogy az örökhagyónak a tiszta hagyatéka, a korábban történt ajándékozáskor volt érték felénél (vagyis a leszármazókat megillető köteles résznél) kevesebb, a hiányt a megajándékozott pótolni tartozik. Ezek a jogszabályok tehát törvényes intézménnyé tették az ajándék miatti kötelesrészt, amelynek rendeltetése megakadályozni, hogy a köteles rész élők közötti ajándékozásokkal sérelmet szenvedjen. Minthogy a szükségörökösöket megillető köteles rész iránti igény, mind alaki, mind anyagi tekintetben valóságos örökösödési jog, annak ebből a természetéből következik — ahogy azt a Kúria 43. sz. döntvényének indokolása is megállapítja — hogy a köteles rész iránti igény örökösödési perrel érvényesítendő igény. Amikor tehát a panaszos, a szülei által megajándékozol! testvéreit, a köteles rész értékének kiadása iránt perrel támadta meg s azok ezt az igényét a megkötött egyezséggel kielégítették,