Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

120 68. §. — Az öröklési illeték általános elvei. az esetben, ha az illetéket az érvényesen létrejött jogügylet, vagy a kiállított okirat után jogosan vetették volt ki és az alapul szolgált jogügylet vagy okirat nem eredeti érvénytelenség, hanem az érvényes létrejövetelt követően felmerült ténykörülmény folytán szűnt meg vagy vált hatálytalanná; ellenben nem tartható fenn a bírság abban az esetben, ha a kiszabott illeték azért töröltetett, mert az alapul szolgált jogügylet vagy okirat önmagában semmisnek, vagy eredetileg érvénytelennek bizonyult. (X. számú döntvény. — 1899.) Indokolás az ül szab. 129. §-ánál. 68. §. Az öröklési illeték általános elvei. Egymagában az a körülmény, hogy a hagyatéki bíróság az örökösödési eljárást hagyatéki vagyon hiánya címén megszüntette, az öröltösödési illeték követelésének útjában nem áll. A kir. járásbíróság végzésével a végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt kiskorú V. Á. hagyatéki ügyében az örökösödési eljárást vagyonhiány miatt megszüntette azzal az indokolással, hogy a tulajdonjog az örökhagyó és testvérein kívül az örökhagyó anyja születendő gyermekei javára is be van kebelezve, s haszonélvezeti joggal is terhelve lévén, az örökhagyó nevén álló jutalék értékét megállapítani nem lehet, ekként a hagyatéki ingatlanrész vagyonértéket nem képvisel; s megkeresése alapján a telekkönyvi hatóság kiskorú V. Á. nevét a betétből törölte. A hagyatéki bíróságnak előbb ismertetett jogi felfogása a közigazgatási bíróságot nem köti, rmert e bíróság jogkörébe vág annak elbírálása, hogy örökhagyó után maradt-e hagyaték, történt-e vagyonátháramlás és ez mennyiben esik illetékezés alá. Az örökhagyónak az elhalálozásakor öten voltak telekkönyvi tulajdonosok, mert V. I.-nének L. nevű gyermeke azután született. Helyes tehát a pénzügyi hatóságok amaz eljárása, mely szerint a betétben nevén álló jutalék (egyötöd) vétetett az illetékkiszabás alapjául. Végrendelet nem létében a törvényes örökösödés rendén a gyermek után a szülők örökölnek s azok nem létében vagy azok lemondása folytán a testvérek. Az örökhagyó szülői örökségi jogukról lemondtak a gyermekek javára, csak az anya tartotta fenn az élethosszigtartó haszonélvezeti jogát. A lemondás érvényességéhez nem kell gyámhatósági jóváhagyás, az a szülőket annak hiányában is köti, s bár az örökhagyó jutalékát a bíróság a testvérekre