Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
89. §. — Bélyegilletékért kötelezettség. ben keletkezett követelését ruházta át a M. V. F. rt.-ra, — aminek az a jogkövetkezménye, hogy a község a vételár megfizetése tekintetében közvetlen jogviszonyba került a nevezett társasággal s ez a társaság, az engedményezés abstract kötelmi jogosítottsága alapján, saját nevében lett jogosítva az adóstól a tartozás kifizetését követelni. Abban a jogcselekményben tehát, amellyel a község, az engedményezés folytán hitelezőjévé lett M. V. F. rt. részére tartozását megfizette, illetve a M. V. F. rt. a teljesítést elismerte (nyugtázta), a panaszos nem volt részes, s ennek folytán a nyugta illetéke őt nem is terhelteti. Ennek megfelelően a panaszost a nyugtailleték megfizetésének a kötelezettsége alól fel kellett menteni. Nem ez a helyzet a panaszos és a község között létrejött áruszállítási szerződés illetéke tekintetében, mert ahhoz a kincstár a szerződés megkötése által és azokkal szemben szerzett jogot, akik a szerződést megkötötték. A szerződés illetékéért tehát egyenes adósként csak az ügyletet kötött panaszos és a közséfí felel. Az 1920. évi XXIV. tc. 3. §-a, illetve az 5100—1931. M. E. sz. rendelet 37. §-a értelmében az állammal, törvényhatósággal, illetve községgel kötött áruszállítási és vállalkozási szerződések illetékét, az azokból származó kifizetések alkalmával a nyugtailletékkel együtt a nyugtán, a postatakarékénztár csekk- és klíringforgalma útján történő kifizetés esetében pedig — a 5200—1924. P. M. számú rendelet 28. §-a értelmében — a kifizetésre kerülő járandóságból, a nyugtailletékkel együtt való levonás útján kell megfizetni. Ezekből a rendelkezésekből következik, hogy a szerződési illeték lerovására is a nyugta kiállítója, s a postatakarékpénztár útján való kifizetés esetében az illeték levonásának a tűrésére a pénz felvételére jogosított van kötelezve. Kötelezve van tehát az illeték lerovására (a járandóságból levonás tűrésére) az engedményes is. Minthogy azonban az engedményes, az áruszállítási szerződésnek nem ügyletkötő fele s ennekfolytán az azután járó illetéknek nem egyenes adósa, , az engedményesnek az illeték lerovása iránti kötelezettsége: készfizetői kezességként jelentkező kötelezettség, amely a kincstárt arra jogosítja, hogy illetékkövetelését a készfizető kezessel szemben elsősorban érvényesíthesse. Minthogy azonban a szerződési illetéknek a nyugtán, illetve a járandóságból való levonással történő lerovási kötelezettsége, mint eljárási szabály, az egyenes adósok illetékfizetési kötelezettségét meg nem szüntette, törvényesnek kellett elismerni a pénzügyigazgatóság határozatának azt a ren-