Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

44 52, §, b) — Konverzió illetékmentessége. együtt 6%. Ebből nyilvánvaló, hogy az új kölcsön kamatlába csekélyebb, a kamat- és mellékjárulék összege pedig az eddig fizetett kamat- és mellékjárulék összegét meg nem haladják. Fennforognak tehát azok a feltételek, melyeknek alapján a konvertált tőkére nézve az 1881 :LXX. tc., 1. §-ában foglalt illetékmentesség igényelhető. A pénzügyigazgatóság végzésében felhívott 2% felvételi díjat a kamat járulékának tekinteni nem lehet, mert ez csak egyszer, a kölcsön felvételekor vonatik le. A törlési nyugta 1 K-ás bélyeggel elláttatott. Az illetékmentesség a 2000 K új biztosíték bekebelezésére e bíróság 18. számú döntvénye érteimében ki nem terjed, e címen tehát a 0.7% szerint járó 14 K fenntartandó volt. (924. számú éívi jelentőségű határozat. — 1910.) , Jelzálogos kölcsönköveteléseknek az 1895 :L. te. 2. §-ában említett átruházása alkalmából a telekkönyvi hatóságokhoz) intézett kérvények illetékmentesek. Az 1896:L. tc. 2. §-a abban az esetben, ha nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél fennálló és az 1876:XXXV1. tc.-ben megállapított feltételeknek megfelelő jelzálogos kölcsönkövetelések oly pénzintézetre ruháztatnak át, amely a fennálló törvények értelmében záloglevelek kibocsátására van jogosítva, az ily átruházásokat illetékmentességben részesíti, még pedig az átruházott jelzálogos követelés engedményezése és bekebelezése után járó illetékre nézve. Annak a felvetett kérdésnek eldöntésénél, vájjon a bekebelezésekre nézve adott illetékmentesség csak a szoros értelemben vett bejegyzési illetékre szorítkozik, vagy pedig a bejegyzés végett benyújtott kérvényekre is kiterjed, magának a törvénynek a szövegét kellett irányadónak venni, s ez alapon, arra való tekintettel, homr a törvény nem a bejegyzésektől járó százalékos bejegyzési illetékről szól, hanem általában a bekebelezéstől járó illeték alól mentesít, a törvény e kiterjedtebb rendelkezésének megfelelőleg, úgy magát a bejegyzést, mint az azzal rendszerint járó s annak előfeltételét képező bejegyzés iránti kérvényt is illetékmentesnek kellett kimondani, annyival inkábhv mert törvényeink oly esetekben, midőn a mentességet nem egészben, hanem csak részben kívánják megadni, taxatíve sorolják fel a mentesség tárgyait és eseteit, így a jelenleg értelmezett törvényhez legközelebbi vonatkozásban álló, a jelzálogkölcsönök átváltoztatásának eseteiben adandó illetékmentességet tárgyazó 1881 :LXX. tc. is. (XII. számú döntvény. — 1889.)