Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

52. §. b) — Konverzió illetékmentessége. 43 • lehetne s elegendő lenne a kedvezményhez a törvényben szószerint kikötött az a feltétel, hogy az átváltozott kölcsön után járó kamat- és mellékjárulékok összege ne haladja meg a korábban fizetett kamat- és mellékjárulékok összegét. — A feltételek vagylagos alkalmazását a törvény helyes értelmezése tehát már azért is kizárja, mert nem tehető fel, hogy a kamatlábra nézve különböző, egyik esetben szigorúbb, másik esetben enyhébb feltételt kötne ki a törvény., — Nincs ugyan általában indok arra, hogy a törvény világosan kifejezett rendelkezéseivel szemben, a szószerinti magyarázaton túlmenve, az oknyomozó törvénymagyarázat alkalmaztassék, de ennek alkalmazása is csak ugyanarra a következtetésre vezet, amit bizonyít az a körümény, hogy a törvény keletkezésének előzményei is a szószerinti magyarázat értelme mellett szólanak. Jelesül a képviselőház elé terjesztett eredeti törvényjavaslat a jelzálogos követelés kamatlábának állandó leszállítását általános feltételként állította fel s ez általános feltétel mellett további együttes feltételként kötötte ki, hogy az eredeti kölcsöntőkének a kamatokon kívül fizetendő mellékjárulékainak az összege ne növekedjek. A tárgyalás során azt a feltételt, hogy az eredeti kölcsöntőke ne növekedjék, elejtették, míg a kamatlábnak általános feltételkép felállított állandó leszállítása lényegileg fenntartatott. — Az oknyomozó törvénymagyarázat alkalmazása is megerősíti tehát a szószerinti magyarázatnak azt az értelmét, hogy a kikötött feltételek együttesen alkalmazandók., — önként értetődik, hogy miután az illetéktörvények és szabályok alkalmazásánál általános elv, hogy nem a kifejezések, hanem a lényeg a döntő, oly esetekben, midőn kikötve ugyan csak kamat van, de ebben a kamatban bebizonyíthatólag a kamaton kívül a tőketörlesztés és mellékjárulékok is bennfoglaltatnak, azért, mert névleg csak kamat van kikötve, ez nem zárja ki a kedvezmények alkalmazását, hanem a bebizonyítható valóságnak megfelelően kell a törvényt alkalmazni. (VI. számú döntvény. — 1898.) A jelzálogkölcsön átváltoztatására az 1881 :LXX. tc.-ben engedélyezett illetékmentesség igénylése esetében, annak megállapításánál, hogy az új kölcsön után fizetendő kamat- és mellékjárulékok a régi kölcsön! után kötelezett kamatot és mellékjárulékokat felülhaladják-e. az egyszersmindenkorra fizetendő felvételi díj a mellékjárulékokhoz hozzá nemi számítható. A régi kölcsön kamatlába a telekkönyvi bejegyzés és a vonatkozó nyilatkozat szerint 5.5%, a tőzsdíj pedig 0.5%, együtt 6%. Az új kölcsön kamatlába 5.4% s a tőzsdíj 0.6%^